Törpehörcsög szaporítása, tapasztalat valakinek?

Nekem egy pár éve rengeteg dzsungim volt. Szaporítottam, majd az állatkereskedő megvette. Hát szerintem is várd meg a 3 hónapos kort.vagy még szerintem többet is. Aztán tedd be a fiút hadd ismerkedjenek, ha veszekednek, ne féltsd őket, elintézik maguk közt. Egy ideig külön külön alszanak majd, de egy idő után összeköltöznek.

És egy pár hétmúlva meglátod, a nőstény hasa gömbölyödni kezd majd, ekor várhatóak kölykök.

Nézd, ha azt akarod, hogy az amúgy is rövidke élete ne legyen még rövidebb, akkor ezt a szaporítós dolgot felejtsd el, legalábbis ebben a formában.

Ha mindenképp szaporítani akarsz, akkor ne egy nagy terráriumot vegyél, hanem inkább több kisebbet. A hímnél is ajánlott megvárni, míg eléri a kifejlett méretét, ugyanis ha beraksz egy pici kölyköt a felnőtt nőstényhez, akkor az jó eséllyel agyonveri szegényt, esetleg meg is ölheti.

Szóval a működőképes megoldás az lenne, hogy veszel egy hímet, lehetőleg megbízható helyről, pl. hobbitenyésztőtől, és külön terráriumban tartod őket 3 hónapos korukig. Aztán, ha akarsz kölyköket, beteszed őket egy helyre, figyelgeted őket, ha nagyon verekednek, szétszeded őket, és másnap újra próbálkozol. A nőstény hörik kb. 4 naponta tüzelnek, szóval legkésőbb a 4. napon párzani fognak, de legalábbis mutatnak rá hajlandóságot, nem csak püfölik majd egymást.

Ha ez megtörtént, akkor szépen megy mindenki vissza a saját helyére, nem hagyod őket együtt. Ha megszülettek a babák, akkor 4 hetesen el kell őket választani. Ha nem viszik el őket rögtön, akkor biztosítanod kell nekik is külön helyet! Egy darabig ugyan még elvannak a picik egynemű csoportokban, de ha elkezdenek veszekedni, akkor mindenkinek külön helyre kell költözni. Ez menni fog?

Illetve, ha jót akarsz a lány höridnek, 2-szer, max. 3-szor fedeztesd be, és egy éves kora után már egyáltalán ne.

Elég hosszú, de olvasd el mert fontos, benne van mit kell tenned ha pároztatni akarod a höriket!

A hörcsögök igen hamar, néhány hetesen ivarérettek (hat-nyolc hét, bár sikeres párzást már mindössze négyhetes állatoknál is regisztráltak), de a tenyésztésbe vétellel még várjunk: 2-3 hónapos korukig ne fedeztessük a nőstényeket. Ha nem így teszünk, könnyen érhet bennünket csalódás, amikor is a fiatal anya újszülöttjeit felfalja csak azért, mert a szexuális érés megelőzte a testi fejlődést, és az anyatej mennyisége nem elegendő az utódok nevelésére. Figyelem! Tenyésztésnél a testi fejlettség is fontos. Csak egy fizikailag és pszichikailag fejlett hörcsögtől várhatunk egészséges utódokat.

A nőstények kb. 4 naponta nagyjából 24 óráig fogamzóképesek. A pároztatás előkészítésekor fontos, hogy mindig a nőstényt helyezzük a hím ketrecébe, vagy mindkét állatot egy semleges területre (kitisztított ketrecbe, terráriumba, amin egyik állat szagmintája sincs rajta!). Ha a nőstény valóban fogékony pár órán belül megkezdődik a párzás. A nőstényt ezután bent hagyhatjuk a hím mellett akár a szoptatási, nevelési időszakban is, amennyiben nem támad közöttük nézeteltérés. A nőstény meghatározott illatanyagok kibocsátásával jelzi termékenységét, illetve párzási készségét, ez alapján ismeri fel a kan, hogy partnere mikor kész a párzásra. A kan óvatosan orrával szimatolva járja körül a nőstény fejét, és kapcsolatot keresve szimatolja nőstény orrát. Ettől a nőstény is izgalomba jön és szimatolni kezdi a hímet illatjelek után kutatva. A nőstény olykor abba hagyja ezt a rituálét, odébb szalad lelapul és várja a hím közeledését, amely ilyenkor újra kezdi a nőstény szimatolását, és végig szimatolja annak testét, nyakát, fejét, hasát a genitáliákat. Ez a mozgássor sokszor megismétlődhet, miközben a nőstény el-elszalad, hogy távolabb megálljon. Egy-egy ilyen megállásban megy át a játék valódi párosodásba. A hím a horpaszánál kapja el a párját, és csak annyi időre engedi el, hogy testének hátsó részét és a genitális régiót szaglássza vagy nyalogassa. A nőstény ilyenkor akár meg is merevedhet, és mozdulatlanul tűri a kan "tevékenységét". A hím számára ez a jel, hogy átölelje párját, és megkezdje a párzást.

A hörcsögök viszonylag rövid élete miatt egy-egy nőstényt nem tarthatunk túl sokáig tenyésztésbe. Körülbelül 2 hónapos korban lehet megkezdeni a tenyésztést, és általában 18 hónapos korban szűnik meg a szaporodóképesség, és ez már 12-15 hónapos korban kezd csökkeni. A kanok még 18-20 hónapos korukban is eredményesen fedezhetnek, bár az is igaz hogy a kor növekedésével csökken az ondóban az életképes hímivarsejtek száma.

Törpehörcsögöknél a vemhességi idő 19-22 napig tart. A vemhes nőstényen a terhesség jelei csak az ellés előtti utolsó 6-7 napban szembetűnőek. Elkezdenek kicsit gömbölyűbbek lenni, és a mellbimbóik is kissé megduzzadnak.

Csak abban az esetben hagyhatjuk együtt a törpehörcsög párt a vemhesség és ellés stb. ideje alatt, ha valóban nagyon jól kijönnek egymással. Általában a nőstény a szeszélyesebb természetű, és megtermékenyülést követően agresszívvá válhat, aminek általában a hím látja kárát. Ha a nőstény nem tűri meg maga mellett a hímet, akkor gyakori csipogó hang kíséretében történő perpatvar szem- és fültanúi lehetünk. Ilyenkor mint egy szőrlabda összegömbölyödve esnek egymásnak az állatok. Legtöbb esetben a nőstény indítja a verekedést. Ha valami nem stimmel, azt már a hím viselkedéséből is láthatjuk. Kerüli a nőstényt, és ha mégis szembe találkozik vele, hosszan egymás felé tartják fejüket, mint két kobra. A hím elkerülendő a verekedést általában meglapul vagy hanyatt vágja magát. Ez a taktika egy darabig működik csak, amint a nőstény a vemhességi időszak körülbelül felét eléri, még agresszívabbá válhat a hímmel szemben, és a következő ilyen alkalommal, amikor a hím hanyatt vágja magát, már a heréket fogja támadni. Megfigyelhető az is hogy ilyen esetben újra és újra odadörgölik illat mirigyeiket a ketrec berendezési tárgyaihoz ezzel kijelölve területeiket.

Ha verekedéseket tapasztalunk, főleg ha azok sebesüléssel járnak, vagy akár csak észrevehető depresszív illetve agresszív viselkedést mutat valamelyik állat, úgy feltétlenül vegyük ki a nőstényt a hím territóriumából, és helyezzük át egy külön ketrecbe, terráriumba.