Kaméleont tartanék. Szívesen elfogadok pár hasznos tanácsot. KI tud segíteni?

Legegyszerűbb tartani, és az egyik legolcsóbb a sisakos kaméleon.

Gyors anyagcseréjű állatok, ezért még a felnőtteket is célszerű naponta etetni, legfeljebb az idősebb hímeket kétnaponta. A kisebbeket kétszer kell etetni. Elfogadnak mindenféle élő rovareleséget, de egyéni ízlésük van, ezért van, amit jobban szeretnek, mint a másik. Nekem volt olyan kaméleonom, amelyik nem volt hajlandó megenni a kétfoltos tücsköt, míg a másik gond nélkül megette. Vagy egyik élt-halt a gyászbogár lárváért, a másik nem volt hajlandó még beleszagolni sem. Nem lehet mindig ugyanazt adni, mert előbb-utóbb ott fogja hagyni, ha megunta.

Minden etetésnél meg kell szórni a rovareleséget vitamin és ásványi anyag keverékével, és mindig csak annyit célszerű adni, amit rövid időn belül meg is eszik. Ha nem adsz elég vitamin és ásványi anyag keveréket, akkor hamar megmutatkozik a hiánybetegség, legyengül, elgörbülnek a lábai, majd eltörnek, különösen a növekedés időszakában. Általában nem szükséges calcimuscot itatni vele, de ha nem vagy biztos benne, hogy a megvásárolt kaméleont korrektül tartották, mégiscsak bölcs dolog a vásárlást követő napokban ezzel is itatni, később elhagyható, de a vitamin és ásványi anyag keverék nem, még felnőtteknél sem.

Itatni lehetőleg mindennap itasd, amennyit csak elfogad. Nem mindegyik példányt könnyű hozzászoktatni a pipettához, vagy fecskendőhöz, de a terrárium permetezése nem elég, azt amúgy egyszer kell naponta. Ha nem iszik eleget, akkor a húgysav kikristályosodik a veséjében, lerakódik a belső szerveiben, és hamarosan el fog hunyni veseköszvényben. Különösen igaz ez akkor, ha túl sok magas fehérjetartalmú eleséget kap, ezért szopós egeret legfeljebb hetente egyszer kaphat a felnőtt kaméleon, de nekem nem mindegyik fogadta el. A sisakos kaméleon időnként eszik növényeket is, például pitypangot, tyúkhúrt és más ehető növényt. A növényekre ugyanaz igaz, mint a gyűjtött rovarokra, csak vegyszermentes helyről, az autóutaktól távolabbról gyűjtsük.

Kiskaméleonok esetében ne menjen a hőmérséklet 26-28°C fölé, a felnőtt elbírja a 30°C-ot is. Ezt a megfelelő izzó megválasztásával tudod biztosítani. Szereti a napozást is, jobb híján azonban beéri az UV fénycsővel is, bár ennek szükségességéről megoszlanak a vélemények. A terrárium inkább magas legyen, mint hosszú. Sisakos kaméleonnál hím esetében 60x60x100 (hossz x szélesség x magasság), nőstény esetében 50x50x80 cm-es terráriumot célszerű készíteni, nagy szellőzőfelülettel. azaz a teteje és az egyik oldala legyen 1 mm-es drótszövetből. A nagyobb lyukú szövet is jó, de abból ki tudnak jönni a kisebb rovarok.

A kaméleon stresszérzékeny, és stressz esetén fogékony a betegségekre is. A terráriumot nyugodt helyre tegyed, ahol nincs nagy jövés-menés, legalább egy, de inkább másfél-két méter magasra. Igényli a bokros növényt ami mögé el tud bújni, ha nagyobb magányra vágyik. A stresszérzékenység miatt nem célszerű két kaméleont együtt tartani, még az is kerülendő, hogy egyik terráriumból átlássanak a másikba. Ez azért is kerülendő, mert a kaméleon nem ismeri fel az üvegfalat, ezért, ha a szomszédos terráriumban meglát egy rovart, megpróbálja lelőni a nyelvével, ami a közeli üvegfal miatt nyelvcsonttörést okozhat, de mindenképpen fájdalommal jár.

A kaméleonok általában utálják a kézbevételt, bár egyéni különbségek vannak. Volt olyan kaméleonom is, amelyik azonnal ott volt a terrárium ajtajában, ha bementünk a szobába, és mindig ki akart mászni a kezünkre. Mondjuk az arány húszból egy, vagy még annyi sem. Viszont nagyot tud harapni a tűhegyes fogaival, ha nem akarjuk megérteni a finom célzásukat, amikor felfújják magukat, és kapkodnak a kezünk felé, hogy jobb belátásra bírjanak. Persze ritkán harapnak, de akkor nagyot, és ilyenkor piros sormintaként díszlik egy darabig a kezünkön az incidens nyoma, amúgy persze ártalmatlanok.

Javaslom, hogy ne vegyél kaméleont ennyi információ alapján, hanem alaposan nézz utána, lehetőleg több forrásból. A kaméleon igen kényes állat, és nagyon könnyű elrontani a tartását. Én annak idején hónapokig tanulmányoztam a témát, mielőtt az elsőt megvásároltam volna. Mégis sok váratlan és "érthetetlen" baki történt az évek során. A kaméleon pedig nemcsak kényes, de drága is, nem annyira, mint régen, de ahhoz drága, hogy csak egy-két hónapig maradjon életben, amúgy is ritkán él három évnél többet, inkább csak kettőt, de szerintem a magyar átlag nem igazán haladja meg az egy évet.

Sajnos nem sok magyar nyelvű könyv jelent meg a témában, de a legkorrektebbnek tartom Sátorhelyi Tamás Kaméleonok című könyvecskéjét, ami a Tuatara sorozatban jelent meg anno, talán beszerezhető valahonnan. Találhatsz infót a neten is, de ne dőlj be minden írásnak, különösen azoknak ne, amelyek esetleg bagatellizálnák a kaméleon tartását. Ha pesti vagy, javaslom, hogy érdeklődj a Kistekiben, vagy a Trionyxben.