Magyarországon egy nem őshonos mérges kígyó életben maradna?

Ez valamennyire természetese folyamat is. A globális felmelegedéssel, mint látni fogjuk, bizonyos rágcsáló-, rovar, és egérfajták, nyomukban hüllők és kétéltűek északabbra húzódnak, azaz komplett táplálékláncok vándorolnak északabbra.

Hasonlóképpen, a mai megmaradt fajok a korábbi pannon-tenger és jóval melegebb időszakok "maradvány" fajai.

Fajokban egyelőre ott tartunk, hogy még az is kipusztul, ami őshonos. (haragos siklót a Budai hegyekben gyerekkoromban. A rákosréti vipera is a kihalás szélén, és ami van keresztes/fekete keresztes viperánk, hát az állatkertben több kígyó van sajnos. A lápos, zsombékos, árteres területeink alkalmasak a megtelepedésre, de az emberi települések szigetszerűen elvágják az élettereket.

Eredeti kérdésedre, melegebb éghajlat esetén a rejtőzködés és táplálékbőség miatt erdőségeinkben kiválóan megtelepedhetnének a kobrák vagy russel-viperák, különböző mérges siklók és tajpánok. Ezek gyakorlati létrejöttére, kivéve a szándékos nagy populációs betelepítést, nincs esély, és óriási felelőtlenség volna a táplálékláncok felborítása.