A mangalica teljesen magyar őshonos, vagy osztrák-magyar?

A mai Magyarország területén alakult ki, magyar és szerb eredetű fajták keresztezésével.

A tankönyvek hajlamosak nagyon régi és már elavult anyagokat átvenni. Simán lehet, hogy a német tankönyvben valamilyen jó nevű, csak éppen 200 éves könyvet vettek alapul, ami az Osztrák-Magyar Monarchia idején készült, így minden magyarországi dolgot egyben osztráknak is nevez.

menu

Egyesület

Kezdőoldal

Bemutatkozás

Tájékoztató új belépőknek

Alapszabály

Tenyésztési program

Tenyésztés

Fajták

Génmegőrzés

Kannevelés

Tenyésztési eredmények

Tartási feltételek

Takarmányozás jellemzői

Hírek

Egyesületi hírek

Pályázati hírek

Publikációk

Letöltés

Nyomtatványok

Pályázatok

Pályázati szerződések

Galéria

Fajták - Tenyészetek

Mangalica Fesztivál

Budapest

Debrecen

Szombathely

Székesfehérvár

Szeged

Farmer Expo

Közgyűlések

Videók

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete tevékenysége

A mangalica sertésnek hazánkban 200 éves múltja, ezen belül 50 éves sikertörténete van. Ez utóbbi végét jelentette, hogy az 1955. évi törzskönyvezett kocalétszám 18.000 db-ról, 10 év alatt 243 db-ra (1,3 %-ra), majd további 5 év során 35-40 db-ra (0,2 %-ra) zsugorodott.

A rendszerváltás utáni magyar állattenyésztésen belül sikeresnek mondható ágazat a mangalicatenyésztés legújabb kori szakasza. 1994-ben, 68 év elteltével másodszor alakult meg a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 20 taggal, ezen belül 6 tenyésztővel a Debreceni Agrártudományi Egyetemen. 2008-ra már 150 egyesületi tag 8600 ellenőrzött kocával termelt.

Az ellenőrzött állomány növekedése indokolta, hogy 1998-tól főállású tenyésztésvezető, majd 1999-től két, 2003-tól pedig újabb két fő területi törzskönyvező segíti és ellenőrzi a tenyésztői, törzskönyvezői munkát. Az ország területét négy körzetre osztva a törzskönyvezők negyedévente legalább egyszer meglátogatják a területükön működő 40-50 tenyésztőt.

terkep

Mangalica törzs- és ellenőrzött tenyészetek elhelyezkedése 2012-ben

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 2003-ban az előző 10 év törzskönyvezői munkája alapján összeállította, magyar és angol nyelven kiadta, és zárttá nyilvánította a három mangalica sertésfajta „eredő” törzskönyvét. A legújabb génmegőrzési kutatások keretében beigazolódott, hogy a mangalica színváltozatai önálló, szőke-, fecskehasú- és vörös mangalica fajták.

A mangalica fajtákban a nem is távoli múltban 53 vonalban folyt a tenyésztés. Ezzel szemben a ma élő vonalak száma 27. Az elveszett, tehát kihalt vonalak száma 26, azaz 49 %.

A mangalica törzskönyv zárttá nyilvánítása után a következő minőségi változást eredményező döntést a tenyészetek 2006. január 1-től bevezetésre került ABC törzskönyvi besorolása jelenti, amelytől az egyesület vezetősége a kansüldők ellenőrzött nevelését és forgalmazását, a fajtákon belül a vonalak genetikai egyensúlyának megteremtését, valamint a növekedési erély szelekciós szempontként való figyelembevételét várja.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete 15 éve azon dolgozik, hogy a mangalica sertés állattenyésztésünk hierarchiájában, táplálkozási szokásainkban és kultúránkban ismét a megillető helyet foglalja el, egyben ráirányítva a figyelmet és felkeltve az érdeklődést a többi őshonos állatfaj kitűnő hazai képviselőire is.

A mangalica eredetének igazolásában és megőrzésében kiemelkedő jelentőségű volt az Országgyűlés 32/2004. (IV.19.) OGY határozata, amely a védett őshonos, vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar állatfajták között a mangalicát is nemzeti kinccsé nyilvánította.

A Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete immár 10 éve az országban évente megrendezésre kerülő 3 nagy regionális állattenyésztési kiállításon mintegy 170 sertéscsoport bemutatása során 60-65 csoportban (35-40 %) a mangalica sertések kiállítását szervezi.

Az 1996. évi Gödöllői OMÉK-on OMMI különdíjjal ismerték el az ÁTK kutatócsoportja által a DATE Sertésfarm közreműködésével végzett mangalica embrió-átültetési kísérlet eredményeit. A 2005. évi 74. OMÉK-on az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet által felajánlott Állattenyésztési Fődíjat az előző 5 év legeredményesebb tenyésztői munkájáért a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete érdemelte ki, több mint 100 tenyésztőszervezet közül.

Az Egyesületnek élő kapcsolata van valamennyi környező ország mangalicatenyésztőivel. A termékértékesítés terén a spanyolországi piac mellett megjelentek az amerikai és japán vásárlók is.

A mangalica hazai hasznosításában, a termékei megkedveltetésében kedvező, hogy a tenyésztők több mint 20 százaléka állít elő terméket és 5 éve vesz részt a Budapesten, Debrecenben és Szombathelyen megrendezésre kerülő Mangalica Fesztiválokon.