Miért kövér a tehén, pedig csak füvet eszik?

AJAJ...

Na a tehén nem kövér. Van kövér tehén, hogyne lenne, de önmagában a szarvasmarha, mint minden állat képes ugyanúgy soványnak, egészségesnek és kövérnek is lenni.

"Mivel a légszennyezés miatt a fű túlzott mennyiségű széndioxidot köt le."

- A növények fotoszintetizálással világéletben CO2-t kötöttek meg, jelenleg is kevesebb CO2 van a légkörben, mint amennyivel "jóllaknának". (Evolúciós értelemben magasabb CO2 szintre vannak berendezkedve, mint a jelenlegi szint.)

"A tehén megeszi, nem tudja megemészteni mivel kérődző állat"

A kérődzés pontosan azt teszi lehetővé, hogy a szénhidrátalapú cellulózt a tehén (pontosabban az előgyomraiban élő baktériumok és egysejtű élőlények) meg tudja emészteni és hasznosítani tudja. Erre semmilyen másik állatcsoport nem képes, csak a kérődzők.

"így a testében zsírrá alakul át"

Ez hosszú-hosszú biokémiai folyamatok révén igaz minden állati szervezetre. Azonban az emésztése során nem csak zsírt, hanem szénhidrátokat és fehérjéket is felvesz, majd ugyanúgy hasznosít, mint más, mondjuk nem kérődző állatok.

"ami az évek során lerakódik."

A zsírraktárak felépítéséhez és lebontásához nem kellenek évek.

"Az emésztés során keletkező gázok is felfújva tartják a bendőt."

Ez is féligazság, valóban sok gáz keletkezik a bendőemésztés során, de ezek normális körülmények között böfögéssel távoznak az állatból. Ha ez nem történik meg, az patológiás, az állat életveszélyes állapotba kerül. A normálisan kitelt bendő valóban látható az állat bal horpaszán, de az állat alakja ettől nem szabad, hogy "kerekebbnek" tűnjön.

Miért lehet egy tehén kövér?

Attól, hogy "füvet" eszik, még ugyanúgy tápanyagokat és energiát visz be. Ha ezeket nem használja fel, mondjuk mozgásra, hőtermelésre, tejtermelésre, akkor a saját anyagainak felépítésére fogja fordítani --> zsírszövetépítés.

A szarvasmarha kérődő növényevő, a természetben füveket eszik, és attól is el tud hízni de az egy hosszú folyamat, a profit orientált ember azt nem akarja kivárni, belekontárkodik a természet rendjébe, ami olykor jó, máskor rossz eredményekhez vezet, de a hús minősége eltér a természetes körülmények között nevelt állatokétól.

El tud hízni az állat füvet legelve, is, ami egy természete4s folyamat, energiát raktároznak az ínségesebb időszakokra (télre), amikor lecsökken a táplálék mennyisége.

Az ember ellenben évszaktól függetlenül szeretne gyors növekedés, nagy hasznot, különböző "okosságokat" talál ki.

A baromfihúsok, amiket a boltokban megvásárolsz, 6 hetes állatok voltak, egy "tanyasi csirke", természetes táplálékon tartva, 6 hetesen nincsen még galamb méretű sem.

Hasonló a trend a többi vágóállatot nevelő gazdaságokban, nem kivétel a szarvasmarha sem.

Az már remélhetőleg lecsenget történet, de emlékeztek még a kergemarha kór járványra, botrányra?

Az okos írek húslisztet kevertek az egyébként növényevő szarvasmarhák takarmányához, mert azzal látványosan jobb súlygyarapodást értek el.

A szarvasmarhák között is előforduló szivacsos agyvelőgyulladást járványszerűen sikerült elterjeszteni a húslisztben lévő kórokozókkal, végül az ír szarvasmarha behozatalt elég komolyan szankcionálta az EU (megtiltotta), a sajtóban pedig akkoriban az volt a vezető pánikkeltő hír, 1-2 évig.

Végülis betiltották,. hogy a növényevő szarvasmarhákat állati fehérjékkel is hizlalják, de nincs tiltva a növényi eredetű fehérje forrás, mint pl a szója.

A gazdaságokban tartott szarvasmarha nem csak füvet eszik, kapnak tápot, táplálék kiegészítőket, a cél a gyors növekedés, vagy az intenzív tejtermelés, amihez kalória kell az állatnak.

A szójáról is sok a vita, bár az EU-ban tilos a génmódosított szóját behozni, de az USA-ban nem tiltott, ahogy Ázsiában sem. Ebben a globalizálódott világban meg ki tudhatná biztosan, hogy kizárt a génmódosított szója az EU-ban. (persze, ez már más téma)