Ha egy emberszabású majmot leitatnánk vajon ugyanazokat a reakciókat és viselkedést tapasztalnánk mint egy részeg embernél?

Kb. igen, bár a szocális szituációkban nyilván "fordítást igényel" a viselkedésük. De alapjáraton igen. Voltak erre kísérletek, meg a természetben is fogyasztják az erjedt gyümölcsöket, megjönnek a tünetek, van példa májbetegségre is, sőt, még egy olyan nem alátámasztott hipotézis is van, hogy az emberekben a némileg genetikailag örökölt függőségre hajlandóság arra vezethető vissza, hogy az alkohol az bizony plusz kalória és néha-néha hasznos az étrendben.

A főemlősöknél (nem tudom, van-e jobb magyar szó az "ape"-re, a farkatlan állatokról beszélek, csimpánz, orángután, pávián) meg abszolút megfigyelhető, hogy nekik a legnagyobb a toleranciájuk az ember és a denevér mellett az alkoholra.

Nem láttad a sivatagi showt?

Vagy 50 éves természetfilm.

#2

“A főemlősöknél (nem tudom, van-e jobb magyar szó az "ape"-re, a farkatlan állatokról beszélek, csimpánz, orángután, pávián)”

A farkatlanok azok az emberszerű vagy emberszabású főemlősök. Ide tartozik az ember, csimpánz és bonobó, gorilla, orángután.

A páviánok rendszertanilag nem ide tartoznak, azok cerkóffélék, na meg nekik általában van farkuk. Rájuk inkább a “monkey” szó használatos. Bár igaz ,hogy a gibbonfélékkel együtt ők is közel állnak az emberfélékhez mert mindegyik főemlős, óvilági majom/orrtükör nélküliek.

Tehát ha nem tévedek akkor

Ape –> emberszerűek (Hominoidea)

Great ape –> emberfélék (Hominidae)

Monkey –> kb a többi tagja a majomalkatúaknak (Simiiformes)

#3#

A sivaragi show nem természetfilm, az egy jól megkreált szórakoztató film, ami sokszor elrugaszkodik a valóságtól.

Pl az erjedt gyümölcsöktől tántorgó állatok látványa is hatásos a filmben, de később néhány szakértő erről a jelenetről elmondta, hogy pl az elefántok nem esznek erjedt gyümölcsöket, de ha meg is tennék, méretükből adódóan hatalmas mennyiséget kellene megenni, a jelenetben pedig minden állat tántorgott, de nem a részegségtől... be lettek kábítva.