Mit tudok tenni a magas vasszinttel?
válasza:Altalában a lakossagnak szant víz nem tartalmaz tul sok vasat- vastalanitjak, es csak keveset hagynak benne.
Inkabb akkor szokott gond lenni, hogyha fursz otthon egy kutat, ami nagyon vasas, es azzal toltod fel az akváriumot.
Hogyha indokolatlanul sok az algad, akkor elképzelhető, hogy a magas vas szint miatti reakciok toxikusan hatnak a nitrifikalo bakteriumokra.
Sok akvarisztikaban par szaz forintert megmerik a víz vasszintjet. Esetleg ezzel is probalkozhatsz.
Ha meg bebizonyosodik hogy tul sok a viz oldott vastartalma, akkor beszerezhetsz egy ro keszüleket... De szerintem erre nem lesz szükséged.
válasza: válasza:Tudomásom szerint a vas nem nehézfém, nem köti meg a szén és a vízelőkészítő sem. Az oldott vasat elméletileg felveszik a növények, de ha túl sok, akkor nem tudom mi történik. A halakra gyakorolt hatása lehet vörösebb kopoltyú? Csak abból kiindulva hogy a haemoglobin vasat tartalmaz, ugyebár.
Eddig nem foglalkoztam a vassal, sőt a növényeket még tápozom is vastartalmú tablettával, de most már veszek vastesztet. Köszönöm a válaszokat.
válasza: válasza:A vas a leggyakoribb nehézfém.
A növények a leveleken keresztül legkönnyebben a kelátolt vasat tudják hasznosítani (a víz pH-ja releváns), a két vegyértékű vasat ami a csapvízben a csőrendszerben jelen van, szintén fel tudnák venni, viszont amint oxigénnel érintkezik a csapból távozva, három vegyértékű vassá alakul, ami a legtöbb növénynek felvehetetlen. Nem mellesleg ez az átalakulás a víz színén is meglátszik, sárgás, esetenként akár rozsdás színű lesz. Gyökérről bármelyiket tudják hasznosítani, de ezt szintén erősen befolyásolja a talaj pH-ja.
Ami a halakat és a rákokat illeti, csak a kelátolt forma egészséges a vízben, a kelátgyűrűnek hála ugyanis az van elzárva tőlük. Persze a kelátok sem örök életűek, ezért kell felvetetni őket a vízből mielőtt felbomlanának. A tápokban kelátolt vas van.
A növények esetében relatív foszfáthiánnyal jelenik meg a vastúladagolás.
Halak esetében nehezebb ügy, mert zárt rendszerben a hasznos bacikat előbb hazavágja a vas toxikus hatása, mint a legtöbb halat, ezért vélhetően a nitrifikáció borulása tesz be nekik előbb (ettől lehet vörös kopoltyújuk).
Ami a szenet illeti, abban igazad van, hogy nagy léptékben csak a kelátolt vas ellen működik, a szabad nehézfémekkel nem birkózik meg oly mértékben, hogy magas vasszint ellen érdemes legyen bevetni. A vízelőkészítő viszont működik, három hasznos tulajdonságuk közül az egyik, hogy kelátképzőt tartalmaznak, ami ártalmatlanítja a szabad nehézfémeket.
Lehet, hogy a szó szoros értelmében nehéz a vas, de nem szokták a nehézfémek közé sorolni. Sokféle meghatározás létezik a "nehézfémek" csoportjára, olvastam vagy 7-et, egy említi meg a vasat, de az is csak a tömege miatt. A nehézfémek tulajdonképpen a toxikus fémek.
LÁNG (2002) nehézfémnek azokat a természetes és antropogén forrásból származó fémeket tekinti,
amelyeknek a sűrűsége nagyobb mint 5 g cm-3. Legfontosabb nehézfémként a kadmiumot (Cd), az
ólmot (Pb), a krómot (Cr), a rezet (Cu), a cinket (Zn), a nikkelt (Ni), a higanyt (Hg), a kobaltot
(Co), a bizmutot (Bi), az antimont (Sb) és a szelént (Se) emeli ki. A nehézfém címszó alatt azt is
megállapítja, hogy ugyan az arzén és az alumínium nem sorolható a nehézfémek közé toxikus
hatásuk miatt, mégis célszerű a nehézfémekkel együtt említeni.
A vízelőkészítő lehet hogy semlegesíti, de biztosan nem mindegyik mert én még nem olvastam olyan vízelőkészítő címkéjét, amelyen szerepelt volna a vas is. kérlek írd le márka szerint hogy melyik vízelőkészítőt javaslod. Köszönöm szépen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!