Hogyan szaporodik a cápa?

A cápák szaporodása érdekes, változatos jelenség. Esetükben általában jóval kevesebb petesejt termékenyül meg, mint más halaknál, azonban a kikelt növendékcápák sokkal nagyobb eséllyel maradnak életben, mint a nagy tömegben szaporodó halak kicsinyei. A különböző fajoknál háromféle szaporodási mód figyelhető meg.

A tojásrakó cápák bőrszerű héjjal borított tojásaikat az óceán fenekére rakják. A vastag, gyakran spirálszerűn csavarodott héj védi a fejlődő cápákat a ragadozók ellen. Egyes fajok tojásainak héjából indaszerű nyúlványok indulnak ki, melyek a tengerfenékhez rögzítik a tojást. Ez a szaporodási mód jellemző a zebracápákra, macskacápákra, a rablócápa-alakúak több képviselőjére és a bikafejűcápa-alakúakra.

Az elevenszülő cápáknál az utódok az anya testében kelnek ki a tojásból. E cápák szaporodása az emlősökéhez hasonló: kikelés után méhlepényből köldökzsinóron keresztül kapják a tápanyagokat. Így szaporodnak a bikacápák, a szirticápák, a citromcápák, a heringcápák, a lazaccápák, az ezüstvégű cápák és a pörölyfejűek.

A méhlepény nélküli elevenszülők utódai szintén az anya testén belül kelnek ki, azonban itt nincs méhlepény, ami táplálja őket. A fejlődő cápanövendékek a meg nem termékenyített petékkel táplálkoznak, valamint egymást is elfogyasztják. Éppen ezért ezeknél a fajoknál csak nagyon kevés utód jön világra. Ide sorolható egyebek között a nagy fehércápa, a krokodilcápák, a dajkacápa, a tigriscápa és a cetcápák.

A megszülető vagy tojásból kikelő kiscápa szerencsésnek mondható, ha rokonai nincsenek jelen világra jövetelekor, mivel még a cápaanyák is előszeretettel fogyasztják el utódaikat.

Még ennyivel egésziteném ki az előttem szólot:

Néhány évvel ezelőtt egy fogságban élő nőstény pörölyfejű cápa, amely hímet már legalább három éve nem látott, élő utódokat hozott világra. Az eset kapcsán alapos vizsgálódás indult, melynek eredménye szerint a cápák is képesek az ivartalan szaporodásra, aminek során az anya DNS-állománya osztódik, tehát az utód létrejöveteléhez nem szükséges hím segítsége.

Nat.Geo. honlapjáról