Melyik vízinövény köti meg leginkább a káros bomlástermékeket az akváriumban?

Nagy általánosságban feltett kérdésedre a következő a válaszom. Mint biológiai tanulmányaidból tudod, a növények csak a szervetlen anyagokat képesek felvenni, így kérdésedből nemigen lehet kideríteni, hogy mire gondolsz. Akár haltól, akár növénytől vagy bármilyen más élőlénytől/ből származik a bomlástermék, előbb annak szervetlen végtermékekre kell lebomlania a vízben élő mikroorganizmusok élettevékenységének hatására. Ezek a mikroorganizmusok lehetnek lebegő formában is, de többnyire valamilyen szilárd felületre (aljzat, szűrőtöltet anyaga) tapadt módon élnek többnyire akkor működnek kellően hatásosan, ha talajszűrés vagy mesterséges szűrőberendezés kerül üzemeltetésre. Ezeken a felületeken megtapadt mikroorganizmusok az általuk lebontott szerves anyagok egy részét beépítik saját testükbe, a szervetlen bomlás termékek egy részét ők. más részét a növények szívják fel és hasznosítják. Akváriumban főként a halak kiválasztásából származó ammónia, karbamid, sejtekből származó nukleotidok stb. lebomlásaként sok nitrát keletkezik és ez az, amit a növények kedvelnek. Minél gyorsabban képes növekedni a növény, annál több szervetlen anyagot képes beépíteni a testébe. Mivel a trópusi vízinövények között elsősorban pl. a vízijácint képes rohamos elszaporodásra, ezért ő kiváló. Lakásban sokszor szoktak olyan megoldást is választani, hogy léggyökér képzésre hajlamos szobanövény léggyökerét vezetik a vízbe (pl. a filodendron félékét), ahol az erősen szétágazik és tisztítja a vizet is.

Az általunk üldözött algák a leghatékonyabbak közé tartoznak, jól specializálódó növények. A békalencse szintén brutális víztisztító és szintén nem kedvelt egy akváriumban. Hogy valami használhatót is mondjak, az úszó és lebegő növények, valamint a hínárfélék jó vízszűrők. A legintenzívebb szűrést valóban hajtatással lehet elérni.