Folyamatban van a blogomon egy akváriumi növények tartásáról szóló adatbázis létrehozása. Mi a véleményed róluk, mit tartasz jónak bennük, és mit hiányolsz az eddig elkészült cikkekből?
Én csak a 2 növényes oldalt néztem.
A fényigényt sosem átlagolnám más adatokkal, külön kitérnék rá. Az a megfogalmazás a max. magasságnál, hogy "akváriumban általában nem éri el" (mit?) nekem kicsit "sántít", még ha értem is, hogy mit akarsz mondani vele, nem hangzik jól.
A növény beazonosíthatóságához több képet tennék fel, hogy a levelek formája / színe / állása és a növény habitusa is jól látszódjon. (A legtöbb növényes oldallal pont az a bajom, hogy nem kellően részletgazdag fotók hiányában olykor 2-3 faj is szóba jöhet, hogy "vajon melyik lehet az?")
Szerintem hasznos lesz.
Jó munkát!:)
Kedves 3. hozászóló,
köszönöm a tippeket, reagálnék rájuk.
A fényigényre külön kitérek minden cikkben, az átlagolás más adatokkal azért fontos, hogy az ember valahova tudja tenni a növényt úgy általánosságban. Szerintem az átlagba vett 4 paraméter jól körülírja a növény tarthatóságának a nehézségét.
A növény magasságánál szerintem az is sántít, hogy ha egy növény a természetben megnőne 60 centire, és az akvárium 40 centi magas, akkor hiába írom neki, hogy 60 centire nő meg. De átgondolom még, köszi.
A harmadik tippedet minél előbb megvalósítom, köszönöm, ez tényleg fontos dolog, amire eddig nem gondoltam.
Kedves első hozzászóló,
Az említett, "tápanyagok nem egyenlő mértékben fogynak" gondolaton el tudtam indulni, ez az élőgépes akváriumszűrő nevű cikkemben olvasható.
Információim szerint már egy régi, kb. 30 éves akvárium magazin is beszámol arról, hogy a vízcsere nélküli akvárium "jósága" régi tévhit, sajnos olvasni nem tudtam még a cikket.
Ezenfelül közismert tény, hogy a szűrőbaktériumok hidrogén-ionokat bocsátanak ki, ez mellett a növények, és a baktériumok is felhasználják a kalciumot a vízből, ami főként a víz pufferhatásáért is felelős. Ha ezt az elemet nem pótoljuk, idővel a víz nagymértékben elsavanyodik, és ilyenkor egy vízcsere akár halálos is lehet a halakra nézve, így alakult ki a "régi víz jó víz" tévhit is.
Továbbá a beadott haltáp összetétele, és a növények igényei iskülönböznek, az állati eredetű termékekben a nitrogén és a kén túlsúlyban van. Tehát ha csak visszük be az anyagokat az akváriumba, de nem cseréljük a vizet, ezek az anyagok dúsulni fognak, az idővel párhuzamosan egyre nagyobb mértékben.
Tehát valami fogy, ami kéne, és ami nem kéne dúsul. Ami fogy az a kalcium, nem kéne ennyi az a nitrogén és a kén.
Lehetséges, hogy vannak még más tényezők is, hirtelen ennyit tudtam felhozni.
Ha nem tudsz angolul, a szövegrészlet azt ecseteli, hogy az állati és a növényi szövetek más koncentrációkban tartalmaznak nitrogént és ként.
A forrás Diana Walstad - Növényes akvárium ökológiája című könyvből van.
Szerintem a Tropical Fish-be kellene írnod szaktanácsért. Itt leírhatja mindenki a véleményét, de egy ilyen komoly munkához ezen a szinten szaktanácsra lenne szükség. Ez egy debreceni üzlet, aminek a tulajdonosa tavaly lett világbajnok a növényes akváriumok kategoriájában.
A fórumukon magas szinten kapnál útmutatást:
Azokhoz a növényekhez, amiket tartok, vagy tartottam, én magam is tudok leírást készíteni. Azokhoz, amikkel még nem találkoztam, valószínűleg kérni fogok tanácsot, mivel a saját tapasztalataimra nem hagyakozhatok.
A fórum amúgy a high-tech akvakertészetre összpontosít, én pedig az alacsonyabb technikai felszereltségű akváriumokra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!