Mi a különbség a külső szűrő és a belső szűrő között, ha mondjuk mind a kettő 1200 l/h? Melyikre van nagyobb szüksége az akváriumnak?

Lényegében ha valami hasonlatot kellene mondani akkor a belső szűrő egy fürge motorcsónak, a külső szűrő egy komótos luxus jacht.

A szűrőknél van egy teljesítmény, ez csak annyit jelent hogy példa 1200liter/órával hajtja a vizet.

Van egy szűrőanyag mennyiség, azon halad át a víz, az szűri a vizet.

A szűrőanyag két funkciót lát el, kiszűri a vízből a szennyeződéseket, a baktériumoknak nyújt táptalajt, szűrőanyag menyiségén múlik a hatékonyság.

Van karbantartási különbség is, a belső szűrőket sok esetben héthetente tisztítani kell, ha nagyon visszaesett az áramlás. Külső szűrőnél több hónap ugyanez.

A külső szűrő leiszapolja a szennyeződést a vödör alján, a belső szűrőknél átlag egybe van a mechanikai szennyeződés és a baktériumoknak szánt közeg.

Egy negatívum róható fel a külső szűrőnek, ugyanabban a kiirt liter/óra teljesítményben a belső szűrő erősebb, ebből adódik ha valaki csak külső szűrővel szeretné szűrni az akváriumot, egyben megfelelő áramlást is biztosítani akkor minimum tízszeres vízforgatási teljesítményű külső szűrő kell, de jobb ha több. Példa: 70literes akva-700literes külső szűrő, 120literes akva 1200l/h külső.

A külső szűrőt használók jelentős része társas akváriumban, példa 100 literes akva-700literes külső szűrő, mellé egy noname belső szűrő ami segít áramlást csinálni.

Egy tévhit van a külső szűrőkkel kapcsolatban, a gyári szűrőanyagot mindenki cserére javasolja, ez részben helyt álló, ha nem felel meg a külső szűrő kb 10 belső szűrővel felérő biológiai hatékonysága akkor le lehet cserélni.

Előny még hogy a későbbiek folyamán példa siporax kerül be a szivacs helyére, azt soha nem kell cserélni, a szivacs össze esik tehát azt előbb utóbb rétegenként kelleni fog minden szűrőben.

Belső szűrőnél a szivacs cseréje mindig probléma a benne élő értékes baktériumok miatt.

Külső szűrőben sok réteg van, egy réteg cseréje nem sok mindent borít fel.

Joci kirészletezte, de nagyon leegyszerűsítve a belsőket legtöbbször mechanikai szűrésre, a külsőket biológiai szűrésre használjuk. Utóbbi az akvárium lelke.

Persze vannak jó belsők, többrekeszesek, és külsővel is lehet szűrni a látható szennyeződéseket, de erről érdemes olvasgatni kicsit, ha nem tiszta a kép.

Egy 700literes akváriumnál ketté kell bontani a dolgokat, van egy áramlás, a fizikai szennyeződések lebegtetése, ezt te is láthatod ha ránézel az akváriumod talajára ,az 1200l/h szűrőd ezzel a feladattal nem birkózik meg szerintem.

A másik része a fizikai szennyeződés összegyűjtése, az áramlással felkavart hal ürüléket, haltáp maradványt, növényi hulladékot össze kell gyűjteni.

A harmadik a biológiai szűrés, a láthatatlan halakra mérgező ammóniát, nitritet, baktériumok segítségével ártalmatlanítani kell, nitráttá alakítani.(nagy koncentrációban mérgező)

Fenti három a pénztárcán, költségvetésen múlik, lényeges az akvárium terhelése is, menyi és milyen hal van benn, az esetleges sérült bomló növényzet is sokat számít.

Én betennék még egy belső szűrőt a fizikai szennyeződések összegyűjtésére, egy áramoltatót ami kavarja a vizet, hogy ne üljön le a szennyeződés, ha gyári megoldást választasz akkor nagyobb 2000liter/órás külső szűrő, vagy kettő kisebb 1200-1500 liter/órás külső szűrő ami gondoskodik az ammónia lebontásáról.

Bármit választasz, csak jobb lehet mint a jelenlegi.

Ha magad akarsz építeni külső szűrőt az is kivitelezhető, bár általában siralmas a hosszú távú végeredmény, pár hónapig tökéletesen szuperálnak a pvc csöves külső szűrők, majd elő jönnek a problémák a gyenge wattszámú szivattyúk miatt, nem beszélve a szivárgási problémákról.

Sokan kihagyják a szakikat a műveletből, egy jó ellenpélda, ha van bogrács készítő üzem a közelben, és be tudsz szerezni egy 20-30 év folyamatos üzemre tervezett kazánkeringető pumpát:

[link]

Nekem ilyenek vannak: [link]

1500liter/órától állitható 3000liter/óráig egy kapcsoló segitségével.