Szerinted mi a legideálisabb akvárium méret? Literben, szélességben, hosszra és mélységre?! (többi lent)

Nálunk sokan foglalkoztak akváriummal. Egybehangzóan a legjobb, és persze legköltségkímélőbb megoldás ha egyedi akváriumot csinálsz/csináltatsz. Azaz méretre vágatod az üveget, és üvegessel, vagy egy hozzá értővel össze ragasztatod. Unokatestvérem most csinál egy 200-220 liter körülit. A hátulját is Ő csinálja, ha jól tudom valami könnyített betont használ. Így teljesen a Te fantáziádra, ízlésedre van bízva a dolog.

Az általad leírt költségvetésből én mindenképpen egy 200 literest csinálnék, és sósvízi halakat tennék bele. Sokkal ritkább, egyedibb mint a hagyományos édesvízi akváriumok.

Az elképzeléseidhez egy jó nagy sügéreset tudok elképzelni, 400-500 liter körül.

Magasságra elég a 40-50 cm, ez még kezelhető, viszont lehet a szabványnál szélesebb, mert körbejárhatót szeretnétek. A halaknak alapfeltétel, hogy el tudjanak bújni, legyen menedékük, ami pedig esetetekben úgy oldható meg, hogy az akvárium közepén építitek fel a sziklákból álló búvóhelyeket. Szélességre tehát 60-70 centit mondanék.

120x60x50 például egész jó arány, világítás is van erre a méretre való, az is fontos szempont, és ez így 360 liter, de ezzel feljebb lehet menni akár 500 literig.

Belső szűrőnek valami erős powerhead kellene, azt hiszem 2000 liter/óra a teteje, ritka a nagyobb, ebből akár lehet kettő.

Külső szűrésre ilyen méretnél viszont jobb egy házilag készített hordós, mint a boltban kaphatóak. Akvarista.hu-n érdemes megpályázni egyet, vagy készíttetni.

Világításra pedig egyedi tetőbe épített, vagy külön armatúrás a javallott.

Egyedül ezt nehéz kivitelezni, jó lenne, ha szakértő segítene, próbáljatok valakit találni az ismertségi körötökben, aki rendelkezik ekkora akváriummal. Persze mi is segítünk, de írásban nehéz mindenre kitérni.

A sósvizi halak alatt, amit az első írt, brakkvízre gondolt. Én ezt elsőre nem ajánlom. Kicsit nehezebb fenntartani, mint egy "sima" édesvízit, jobban jársz, ha kezdőként kissé strapabíróbb halakkal kezdesz. Az, hogy 200l-es, vagy több, netán kevesebb, két dologtól függ.

1. mennyi pénzed van rá (kérdésedből kiindulva ezzel nem lesz gondod)

2. mire akarod ráhelyezni. Egy 200l-es akvárium berendezve 250-300 kilós is lehet. Azt egy sima komódra már nem lehet rátenni, fém állvány kell alá (vagy legalábbis agyonmerevített tömörfa bútor).

Ezzel érdemes kezdeni. találd ki, hol lesz az akvárium, mire rakod, és így már tudni fogod, hogy mekkora méretű akvárium fér el (vagy ha mondasz egy alapterületet, ami elfér az adott helyen, talán tudunk úgy is mondani l számot). Ha ez megvan, tudunk segíteni a továbbiakban, a technika kiválasztásában.

Elhangzott 200 meg 500 liter. A biológiai egyensúlyhoz eléréséhez az az ökölszabály, hogy 100 liter fölött már könnyedén elérhető. Viszont ha túl nagy az akvárium, akkor nyilván több a meló is vele, és kezdőnek esetleg a kedvét szegheti. Én ezért 100 és 200 liter közöttit ajánlom.

Nem tudom, hogy milyen a nappalitok, de ha frankón meg van világítva ablakkal, netán még a nap is odasüt, az nem jó. Egyrészt marhára algásodni fog, másrészt a halak úgy tudják, hogy ahonnan a fény jön, az a fölfelé. Ha oldalról kapnak erős fényt, akkor azt hiszik, hogy oldalról van a fönt, és elkezdenek ferdén úszni. Úgyhogy inkább a sötét helyet ajánlom.

A halakat meg a növényzetet célszerű az alapján beszerezni, hogy nevelésükhöz, vagy az esetleges betegségek kezeléséhez mennyire egyszerűen jutsz hozzá a különböző szerekhez. Ha valami gyógyszert külföldről kell rendelni, mert valami speckó halad van, lehet, hogy már rég döglöttek lesznek a halaid, mire megérkezik a szer.

Figyelj arra, hogy a halnak annyi fajtársa legyen, mint amivel természetes közegében is szeret úszni. Pl: neonhalból minimum egy tucatot érdemes tartani. Ugyanez vonatkozik a térigényére is, a vízhő igényére, a fényigényére, a búvóhely igényére is, továbbá a víznyomásigényére is. Ne zsúfold őket, ha növényzetben szeret lenni, akkor ne tedd fényes üres akváriumba, és pl: lapos akváriumba ne tegyél talajlakó halakat, stb, stb.

Tetőfénynek érdemes uv fényest szerezni. Sokkal kevésbé fog algásodni az üveg. Lehet venni algaevő halakat, de rá fognak azok is kapni a tápra, és nem fogják csupaszra nyalni az üveget. Ráadásul a legismertebb algaevő a tapadóharcsa kifejezetten csúnya szürkésbarna pacnivá nő, és rém rondán néz ki az akváriumban. A csiga meg rohadtul szapora, és felzabálja a növényeket is.

Azt se nagyon ajánlom, hogy a földre tegyétek az akváriumot. Ahogy a nappaliban trappoltok, a rezgéshullámokat legerősebben a padlón lehet majd érezni, amiket halak kifejezetten utálnak.

" lapos akváriumba ne tegyél talajlakó halakat, stb, stb.

Tetőfénynek érdemes uv fényest szerezni." Ez a kettő hülyeség nem? A nagy alapterület a talajlakóknak épphogy jó. UV fényt meg tilos világításnak tenni. Azt szűrőbe lehet, vagy áramoltatott helyen, de ott is úgy, hogy a halat ne világítsa, csak a vizet. Nem?

Murr már leírta, de szerintem is egy sügeres lenne a legcélravezetőbb. 400 liter környékén érdemes keresgélni, kell egy vagy kettő (ezt majd látni fogod) nagy powerhead, kb.30 liter szűrőfelületű külső szűrés, 2000-3000 l/h-s teljesítménnyel.

Pl:

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Ez így töredéke az említett összegnek.

Üdv,

Szerintem nehézségi szempontból nagyjából tökmindegy, hogy édesvíz, tengervíz, vagy brakkvíz. Ha van egy sűrűségmérőd, be tudod keverni a sót. A tengeri sónak kilója nagyjából egy ezres, vagy 900 Ft.

A tengerihez kell venni egy RO szűrőt mindenképp, ez olyan 20-30 ezer Ft egyszeri kiadás, ez lágy ozmo vizet gyárt neked a csapvízből. Ennél én 30 liter vízhez szoktam 1 kiló sót keverni, de a tengeribe nem kell olyan sűrűn cserélni a vizet és nem kell sokat. Pl a 200 literesben havonta cserélek 30 liter vizet mióta kivettem a lehabzót. Amikor az benne volt, még kevesebb vizet cseréltem, mert az segített a szűrésben, csak utáltam a hangját.

Másik akváriumban a brakkvizi (fél sós vizi) halaknak úgy keverem, hogy 60 liter vízhez rakok 1 kiló sót. Ennél lehet csapvizet használni, nem feltétlen kell bele ozmo.

Mondjuk én öntök bele ozmot is, meg csapvizet is nagyjából felesben. De szerintem néha összevissza keverem és még nem sikerült megdöglesztenem a halakat. Brakkviziek közül indiai törpegébet, és egy édesvizi murénát tartok külön akváriumban. Könnyű tartani, bár a muréna még nincs meg régóta, a géb már igen. Nem tudom, hogy a muréna mellé mit lehet tenni, oda csak nagyobb halakat (egyébként jávai lövőhallal volt együtt, de akkor nem raktak bele annyi sót). Mert a murénát fiatal korban lehet tartani teljesen édesvízben, viszont jobban eszik ha sósabb a vize, és idősebb korában pedig már át lehet szoktatni teljesen tengervízre. Tehát ha azt nézed a muréna kb minden fajta vízben megél. Szerintem tuti hogy nagyon strapabíró.

akv...igen igaz, hogy lapos akváriumba nem rakunk talajlakókat. ennek oka nagyon egyszerű és te is rájöhettél volna magadtól is...a talajlakó halak sötétebb helyen élnek, oda már alig szűrődik le fény. ebőbl kifolyólag ha lapos az akváriumod akkor sok és erős fény éri őket ami stresszeli szerencsétlen halakat :)

viszont azt, hogy uv fényes világítás én se igazán értem :S

egyébként én tuti valami ázsiai biotópot (legtöbben ha biotópoznak akkor sügéreset vagy pontylazacosat esetleg elevenszülőset csinálnak...ez elég uncsi. viszont ázsiait ritkábban szoktak:)) csinálnék a helyedben olyan 200 liter körül. nagyobbat szerintem se érdemes kezdésnek mert azzal több a munka amitől tényleg hamar elmenne a kedvetek :)

vagy paludárium a másik lehetőség ami hirtelen eszembe jutott :) annak a vízzel feltöltött részében lehet halat is tartani. és egy jól megcsinált paludárium nagyon látványos dolog és nem utolsó sorban ritka is :) ehhez viszont tényleg érdemesebb üvegessel csináltatni az akváriumot, mert magasabb kell, mint a szabványok :)