A bettát miért lehet kisméretű akiban tartani egyedül?

Az, hogy semmi baja nincs, nem azt jelenti, hogy jól is érzi magát. Ha megnézel egy bettát egy 150 literes akváriumban, rájössz, hogy a tiéd mégsem annyira hű de boldog.

Egyébként pedig azért lehet kis helyen tartani, mert a természetes élőhelyén is pocsolyákban él, oxigénszegény vizekben. Persze az a kis pocsolya több száz, ezer liternek értendő, de alacsony vízszinttel.

Az egyedül tartás pedig azért lehetséges, mert alapjában véve is területvédő, agresszív hal.

El vannak hogyne, egész nap lebegnek, kajálnak, aztán majd meghalnak. Nem mondom, hogy nem húznak ki benne több időt egy hétnél, de az életminőségük egy rakás tudodmi.

Én bettákat tartok. Mindegyiket két decis pohárban árulták. Nem szeretem ezt, de nem állt módomban világvégére utazni jó helyről való halakért.

Sokaknak össze-vissza volt tépázva az uszonya, éppen csak el tudtak feküdni a pohár alján, meg sem mozdultak, ha a pohárért nyúltam, majd kiugrottak ijedtükben. Nekem sem volt könnyű dolgom, mert a torzítás miatt csak jóformán egy színpacát láttam. De sikerült szép, egészséges példányokat választani. A hímnél aggódtam mi lesz, mert vizeletszínű volt a víz a poharában. De nem lett baj.

De hogy ezek hogy örültek, mikor beengedtem őket az akváriumba (54liter)!

Bújkálnak a levelek között, imádják a sziklát, minden kis kavicsot alaposan megvizsgálnak.

A színeik fantasztikusak! Az egyik nőstény tűzvörös, pedig a kereskedésben látva azt hittem olyan, hogy fehér, piros úszókkal.

Azt hiszem nem kell tovább ecsetelnem.

Elélnek ők fél literben is, de ugyanúgy sanyarú életük van úgy, mintha neked a fürdőszobába bezárva kellene élned.