Halasok, ti esztek halat?

Nem szoktam ebből lelkiismereti kérdést csinálni. Enni kell, különben meghalunk. Hal is kell, mert tele van tök jó anyagokkal, omega3, stb.

Egyébként akkor már sokkal durvább az, hogy február óta nevelgetem a kis paradicsompalántát, aztán meg leszedem róla a gyümölcsöket, ősszel meg hagyom meghalni ahelyett, hogy bevinném őket a szobába. Vagy a hagyma: egy étkezés alatt kinyírok kettőt is. Pedig én nevelgettem :)

Sőőt mi a helyzet a tyúkokkal? Ők ráadásul még állatok is, kinn kapargálnak a kertben.

Ezt eléggé mondvacsinált problémának érzem, bár vicces :)

:D

Nekem most nincsenek halaim, de amikor voltak, akkor is minden további nélkül ettem halat. Sőt, van egy törpenyuszim, de attól még imádom a nyúlpörköltet... persze nem az enyémből. :))) Te se a saját haladat eszed meg. (vagy igen? :D)

A halakat nem annyira szeretem, mert lassan ehetem csak, hogy ne menjen szálka a torkomba.

De volt régen egy nagy sügerem, és néha összefutott a nyál a számban ahogy néztem. A finom sült heck jutott eszembe róla :D Bár hülyeség volt, mert gondolom nem is olyan az íze, csak mivel sosem kóstoltam, hát kitudja milyen lett volna :)

Apám horgász. Sokszor pucoltam halat és olyankor én csaptam agyon. Aztán megettük. Saját kézzel megölni egy állatot nagyon is ráébreszti az embert arra, mit is jelent valójában a húsevés. Nem lettem vega, de megtanultam megbecsülni azokat az állatokat, amik a tányéromba kerülnek. Sajnos a legtöbb díszhalnak ennél sokkal rosszabb a sorsa, mert az agyoncsapás legalább azonnali, a retkes akváriumvízben való lassú elsorvasztás viszont hónapokig is eltart. Ha a többség nem nyírná ki pár hónap alatt a díszhalait, akkor nem lenne forgalma a díszhalüzleteknek.

Amíg minden jót megadok az akváriumi halaimnak és a lehető leggyorsabban adom meg a kegyelemdöfést az étkezési halnak, addig rendben vagyok magam előtt. Az sokkal fontosabb számomra, hogy ne egyek tonhalat és igazi tokhal kaviárt, mert a túlhalászat a kipusztulás szélére sodorta ezeket az állatokat.