Igaz lehet? Vagy csak en vagyok felos?

Neked csak akkor lehet bajod, ha nagyon komoly sérülés van a kezeden, és nyúlkálás után, (és egyáltalán soha) nem fertőtleníted le.

Inkább a fordítottjától kell félni, sokkal könnyebben vihetsz be valami mocskot az akiba, mint hogy onnan jöjjön ki valami. Ezért kell akváriumba nyúlás előtt, után mindig kezetmosni. Ennyi óvintézkedés elég.

Vigyázzatok a májmétellyel:

1. Clonorchis sinensis: A C. sinensis elsősorban Kínában, Japánban, Vietnamban, Koreában és Tajvanon terjedt el. A felnőtt férgek a kisebb epeutakban élnek. A peték az epével a béltraktusba, ill. a székletbe jutnak. A széklettel szennyezett vízbe ürülő peték már teljesen embrionált állapotban vannak és bizonyos csigákba kerülve miracídiumok alakulnak ki belőlük, melyekből a csigák testében cercariák fejlődnek ki. A cercariák elhagyva a csigák testét aktív mozgással halakba jutnak, ahol metacercariákká alakulnak. Ezek már fertőzőek az emberre, ill. minden olyan emlősre, melyek a nyers halhúst elfogyasztják. A metacercariák az ember bélrendszerében excistálódnak és a Vater-papillán keresztül az epeutakba kerülnek. A felnőtt férgek hosszú éveken keresztül életképesek maradnak. A májmételyek életciklusa hasonló. A klinikai tünetek szegényesek. Általában bizonytalan hasi fájdalom, májmegnagyobbodás, hasmenés, gyengeség, étvágytalanság, teltség érzés alakul ki. Súlyosabb esetekben ascites, icterus, cholangitis, cholecystitis, epekövesség alakul ki. A fertőzöttek körében relatíve gyakoribb a cholangiocarcinoma. Diagnózisa: a peték kimutatásával történik. Erre a célra az ún. Kato-féle vastag kenet módszert alkalmazzák, amely celofánnal fedett mintavevő eszközt (tupfer) jelent. Ezt a mintavételt más parazitosisok gyanúja esetén is alkalmazzák. A székletmintákat formalin etil-acetát koncentrációs módszerrel, vagy a Stoll-féle dilúciós technikával is vizsgálhatják. Ezek a módszerek alkalmasak arra, hogy a fertőzöttség mértékére az ürített peték számából következtethessünk. Bizonyos szerológiai vizsgálatok (ELISA) is hasznosak lehetnek. 2. Opistotorchis viverrini, felineus: Az O. viverrini elsősorban Laosban és Thaiföldön elterjedt betegség, mely Thaiföld észak – keleti részén a lakosság kb. 35%-át érinti. Kb. 20 millió fertőzött személy él ezen a területen. Az O. felineus számos állatfajtát betegít meg Európában és a korábbi Szovjetunió különböző területein, ahol emberi megbetegedések is előfordulnak. Az opistotorchiasist nyers halhús fogyasztásával lehet megkapni. Klinikai tünetei hasonlóak a C. sinensisnél leírtakhoz. Bizonytalan hasi fájdalom, étvágytalanság, lazább székletürítés, súlyosabb esetben icterus, ascites, oedema alakulhat ki. Kimutatása is a C. sinensishez hasonló. 3. Fascioliasis: gyakori megbetegedés a kérődző háziállatok és vadonélők körében egyaránt. Az emberek megbetegedése olyan növények fogyasztása által történik, melyek a fertőzött állatok fecesével kontaminálódott vízben nőttek, vagy ilyen vízzel kerültek érintkezésbe, pl. locsolás által. Emberi megbetegedést a Fasciola hepatica, mely a birkákban élősködik, valamint a Fasciola gigantica, mely a szarvasmarhákban él, okoznak. A F. hepatica a mérsékeltövi, ill. a szubtrópusi területeken terjedt el, míg a F. gigantica elsősorban Dél- és Délkelet-Ázsiában, ill. Afrikában fordul elő. Nem ritka a kettős fertőzés. A felnőtt férgek barnás színűek, és jellegzetes levélformájuk van. Nagyságuk 2,5 x 1 cm, és az epeutakban élnek. A kiürített lárvák a vízben miracidiumokká alakulnak, melyek csigákba kerülnek. A csigában kialakuló cercariák a vízben élő növényekhez tapadnak, ahonnét a növényt elfogyasztó emberekben, vagy állatokban telepednek meg újra. A cercariák bejutását követően kb. 3-4 hónap múlva kezdődik a peteürítés. A F. gigantica fertőzést követően 4 – 6 hónap szükséges a peteürítés megjelenéséhez. A klinikai tünetek a féreg mozgásával vannak összefüggésben. Ennek során parenchyma károsodás, vérzések alakulhatnak ki. A férgek aktivitását jelentős fibrosis kíséri. Erős májtáji fájdalom, májduzzanat alakul ki. Hasmenés, urtikária, gyengeség soványodás, köhögés, láz, éjszakai izzadás jelentkezik kb. 2 hónappal a cercariák bekerülését követően. Az akut szakaszt még splenomegália, anaemia, jelentős eosinophilia kíséri. Az epeutakban megtelepedett férgek cholangitist, cholecystitist okozhatnak. A férgek jelenléte miatt kialakuló fibrosis, epeút proliferáció, dilatáció és gyulladásos elváltozások az epeutak elzáródásához, obstrukciós icterushoz vezetnek. A férgek előrehaladását a férgek által kiválasztott prolin segíti elő. Előrehaladott esetekben icterus, bőrviszketés észlelhető. Súlyos esetekben az ascites véres lehet, ill. anaemia alakulhat ki. Halál ritkán következik be, de súlyos epeúti vérzések kialakulhatnak. A megbetegedés diagnózisa a féregpeték kimutatása által lehetséges. A klinikai kép alapján nem lehet eldönteni, hogy miről van szó, mert a tünetek más hepatobiliaris megbetegedésben is ilyenek. ELISA módszer is rendelkezésre áll a diagnózis alátámasztására, de ezek nem rendelkeznek kellő specificitással. Gyakori a keresztreakció más trematodákkal.

Murr

Nehogy ne legyen már értelme, mindennek megvan a maga veszélye. Magyarországon is van a májmételyeknek egy képviselője. Minden helyen megtalálhatóak, ahogy Kínában is, de ez csak egy alfaj, több földrészt is ír a szöveg. Másfelől nemcsak élő szervezetekben találhatóak meg, hanem a vízben is, ami bejuthat a az emberi testbe egy vágáson keresztül vagy ha éppen véletlenül nyelsz belőle. Sehol sem sterilek a haltenyészetek és a növénytermesztő telepek, és mint a szöveg írja elsősorban csigák hordozzák a fertőzöttséget, amik pedig szinte minden akváriumban megfordulnak.

Az hogy honnan szedem a szöveget, az ne legyen már olyan fontos. Ott van a google és fél perc alatt megtalálja ugyanazt. Nem tudományos munka készül itt.

A szöveg egy kicsit orvosi volt, de a lényeget érteni lehet. És tessék a link, hogy ne kelljen keresgélni:

[link]