Milyen állatot érdemes rakni egy 100*60*35 Centiméter méretű, 200 literes akváriumba? A 35 az a magassága

200 literesben? Persze ,hogy lehet, sőt. A minimum kb 30-40 liter ahonnan lehet halakban gondolkodni (plusz törvény szerint is 30 literes élettér a minimum gerinces állat számára).

Szóval akkor halak. Próbáljuk meg tovább szűkíteni a kört hasonló kérdésekkel, azaz van-e olyan hal vagy élőhely (pl: gyorsabb folyású patakok vagy pangó vizű mocsarak stb) ami tetszik? S mennyire szeretnél vízinövényekkel foglalkozni? Sok faj igényli, de van ami nem annyira. Inkább sok kicsi vagy kevesebb nagyobb halat szeretnél? Esetleg földrész amihez ragaszkodsz? Valamilyen színvilág ami tetszhet? Bármi ami eszedbe jut írd le s biztos találunk neked tetsző fajt/ fajokat.

Illetve ajánlom ezeket:

[link] , [link] , [link] , [link]

Sok hasznos cikk mellett találsz leírást fajokról is. S vannak keresési szűrők is, szóval meg tudsz adni bizonyos paramétereket s az alapján listáznak fajokat.

Igen, emiatt nem ajánlok kimondottan magas halakat mint mondjuk a vitorláshal. Írok egy rakat lehetőséget s meglássuk neked mi tetszene, néhányhoz linkelek videókat példának.

Szép hossza van ezért remek folyó-szerű élőhelyeket lehetne kihozni mondjuk kisebb-közepes kalászhalakkal/ szivárványhalakkal, pl: folyami, boesman, türkizkék, törpe szivárványhal (Melanotaenia fluviatilis, M. boesemani, M. lacustris, M. praecox).

[link]

[link]

Melléjük mehetnek viszonylag kisebb Botia féle csíkok mint a törpe, pakisztáni, zebraöves, sávos díszcsík (Ambastaia sidthimunki, Botia lohachata, B. histrionica, B. striata).

Vagy pontylazacokkal, azokból rengeteg van. Ahogy razbórákból, díszmárnákból, dániókból is. Csak így hirtelen pár: különböző “neonhal” fajok (sima kék, hamis, zöld, vörös, fekete), serpalazac, lángvörös pontylazac, fekete tetra, citromlazac, stb.

Ékfoltos razbóra, vöröscsíkú razbóra, ollófarkú razbóra, törperazbórák; vörös karcsú díszmárna, rózsás díszmárna, rombuszsávos díszmárna stb.

Zebra és leopárddánió, óriás és malabári dánió, színjátszó dánió, stb.

Pontylazacok mellé passzolnak a páncélosharcsák (Corydoras), közönséges algaevő (Ancistrus) és kisebb rokonai, meg kisebb dél-amerikai sügérek mint a ramirezi és apistogramma fajok.

Razbórák, márnák, dániók mellé inkább díszcsíkok találnak, nem csak Botia-k hanem Pangio-k is, pl: csokoládécsík, párduccsík stb. Pangio-k főleg ha inkább lassabb folyású élőhelyet alakítasz ki. Ha kimondottan gyors folyásút szeretnél akkor a palacsinta algázók jó választások.

[link]

Vagy ha inkább jobban szeretnél elterülni, kihasználni az alapterületet akkor szóba jöhetnek mocsárszerű, lassú vízmozgású helyek. Ilyenekben jól érzik magukat a labirintkopoltyús halak (gurámik, betták, paradicsomhalak), kisebb razbórák/ márnák és Pangio csíkok. Viszont az ilyen élőhely igényli a dús növényzetet. A folyószerűek annyira nem, de azért azokba is kell értékelhető mennyiségű.

Ha részben vagy egészben növénytelen akvát akarsz akkor teret kaphatnak az afrikai sügérek. ~200 liter az úgy már elég. Náluk jellemzően nem nagyon kell növényzet, viszont kövek igen. A kövek közti barlangokban, repedésekben alakítanak ki territóriumot stb.

Nagytavakból kiindulva, kezdve a Malawi tóval, lehetne valami kisebb mbuna sügéreket tartani, pl: törpe nyasszai zebrasügér (Pseudotropheus saulosi) legfeljebb 10 centisre nő s a hím és nőstény látványosan eltérő színezetű. Szintén népszerű mbuna az aranysügér, levendulasügér stb is.

[link]

[link]

Vagy a Tanganyika tóból származó csigasügérek is nagyon érdekesek. Egyik legnépszerűbb a sokcsíkú csigasügér (Neolamprologus multifasciatus). Tartható magukban is 1-2 kolóniában (általában úgy szokták) vagy akár társíthatóak más tanganyika-tavi sügérekkel mint a porcelánsügérek, torpedósügérek. Vagy szintén ebből a tóból származnak a vadászsügérek mint a sárga vadászsügér (Altolamprologus compressiceps).

Vagy akár tarthatsz más afrikai sügéreket például a bíborsügéreket (Hemichromis fajok) vagy a meggyhasú sügéreket. Egy vagy egy pár mellé mehet egy raj kongólazac és alulra synodontis/ tollasbajszú harcsák. Náluk mehet némi növényzet.

“Paradicsomhal tetszik.”

Remek, ekkora helyre nyugodtan mehetne 1 hím és 2-3 nőstény, vagy akár csak 1 hím magában. DK-Ázsiából származik, mocsarak, rizsföldek stb lakója, fajtársak, hasonló halak vagy fátyolos úszójú halak felé hajlamos agresszív lenni.

Társakként mehetnek főleg vízközt mozgó békésebb díszmárnák, razbórák, pl: ékfoltos razbóra (Trigonostigma heteromorpha) és rokonai; vörös karcsú díszmárna (Puntius titteya), zöld díszmárna (P. semifasciolatus) és Schubert-díszmárna (P. semifasciolatus var. schuberti); ötsávos díszmárna (Desmopuntius pentazona, nem összetévesztendő a gyakoribb és csipkelődős szumátrai díszmárnával (Puntigrus tetrazona)), rombuszsávos díszmárna (D. rhomboocellatus) s többnyire más Puntius és Desmopuntius meg még más fajok is.

A lényeg ,hogy olyan legyen ami nem túl apró, nem kimondottan hajlamos a csipkelődésre és főleg középtájt mozog mivel a paradicsomhalak meg többnyire felül vannak.

Illetve Pangio csíkok alulra.

A vízközt úszó fajokból mehet 2 legfeljebb 3 faj (ha mondjuk csak 1 paradicsomhal lesz és viszonylag kisebb fajokat választasz akkor nyugodtan mehet 3 faj is, nagyobbacskáknál inkább csak 2) és fajonként legalább 10-12, aljzatlakókból elég 1-2 faj is 6-8 példánnyal, de végül is lenne hely bőven. Attól függ.

Kicsit lehet cselezni is s bővíteni a színpalettát ha például 5-6 zöld díszmárnákat raksz össze 5-6 schubert díszmárnákkal mert ugyan az a faj, csak más variáció. Szóval kétfajta halad lenne 1 rajjal s mehetne még valami harmadik is.

Hogy mennyi hal mehet arra létezik egy “1 cm hal=1 liter víz” ökölszabály. Ez a hal vízterhelésére utal, nem a tényleges helyigényére és nem kőbe vésett törvény. Csak egy jópofa irányadó ami még egész jól működik legfeljebb arasznyi vagy kisebb halaknál. Természetesen normális szűrés mellett, plusz figyelembe véve ,hogy 200 literes akvába berendezve meg mindennel nem lesz 200 liter víz, hanem inkább olyan 150-180 körül. Megint csak attól függ.

“És nem gond ha nincs a dús növényzet felett úszótér?”

A háttér és esetleg középtájt mehet felszínig érő növényzet. De legyen hagyva szabad úszótér is, amit célszerű elől meghagyni ,hogy lásd is a halakat. A részletek már a kialakítás alapján dőlnek el, ahogy azt láthatod például MD videói alapján.

Növényekből én ezeket szoktam ajánlani: cryptocoryne- és echinodorus-félék, anubias-félék, mohák, páfrányok, valiznéria, hínárfélék és hasonlók mint az indiai vizicsillag, kocsánynélküli ambúlia, átokhínár, érdes tócsagaz stb, úszó/ lebegő mint a békalencse, kagylótutaj, úszó májmoha, rucaöröm/ salvinia stb.

Azt még megemlíteném ,hogy természetesen most ne rohanj egyből halakat venni. Addig még van teendő. Előbb tanulj sokat az akvarisztikáról s addig ne vegyél meg semmit amíg legalább az alapok nem tiszták. Ehhez tudom ajánlani a már linkelt oldalakat, plusz olyan YouTube videósokat mint Bíró József, Nagy Viktor stb s a hozzuk kapcsolódó Növényes Akvaristák Közössége facebook csoportot.

Utána lehet papíron összeállítani a technikát, talajt, dekort stb, ha az megvan akkor lehet beszerezni, összerakni s járatni a rendszert növényekkel-mindennel, de halak nélkül 4-5 hétig. Utána ha minden rendben akkor jöhet az első adag hal, majd egy hét múlva a következő stb.