Harcoshal bántja az egyik nőstényt, a másikra rá se hederít, miért?

Csajszinak néz ki. De ha már így kiemelted, tegyünk helyre néhány dolgot, oké?

1. A betta az ugrik. Emiatt sem ajánlott elválasztott akváriumban tartani őket. Ha mégis, akkor dupla elválasztással, hogy ne rögtön a másik halhoz jusson. Így: [link]

Ebben nyilván az a rossz, hogy többet levesz az úszóterükből.

2. Nemek megkülönböztetése: [link] Ezt illene ismerni, ha már szaporítani akarsz. A [link] szintén. A [link] szintén, bár mintha most néhány része hisztizne az oldalnak.

3. A nőstényeket SEM ajánlott együtt tartani. Persze-persze, kevésbé agresszívek, mint a hímek, de ez még nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem. Hagyományosan 5+ fős nőstény bandát szoktak együtt tartani, "mert úgy oszlik az agresszió", amit gyakran kihagynak az ajánlásból, az az, hogy:

- egy ívásból származó

- hasonló méretű

- és temperamentumú

nőstények kellenének, amire legalább annyi esély van, mint a lottó ötösre. Egyébként is, ki a fene akar ennyi egyforma bettát tartani?! Külföldi oldalak nem is ajánlják már.

4. KÉT nőstényt viszont semmiképpen sem ajánlott összezárni, mert ahogy te is tapasztaltad, a temperamentumosabb hülyére stresszeli a másikat.

5. "Van esély rá, hogy valamelyikkel párosodjon a hím?" Nyilván, amennyiben mindkét fél megfelelő kondícióban van és kölcsönösen szimpatikusak egymásnak. Arra is van esély, hogy nem szimpatikusak egymásnak és/vagy valamelyik fél flúgos, agyonverik egymást. Ha már muszáj szaporítanod, legalább úgy időzíts, hogy meg tudd figyelni őket és gond esetén közbe tudj lépni!

(Mint ahogy te magad is tapasztaltad, egyéni szimpátia létezik náluk.)

6. Kövezzetek meg, de én nem tartom etikusnak a bolti betták szaporítását. Részben azért, mert fogalmad sincs milyen génekkel dolgozol, illetve milyen örökletes problémákat viszel haza. Részben pedig azért, mert miben is fognak különbözni az általad létre hozott halak azoktól, amelyek a boltban rohadnak meg, mert nincs rájuk kereslet? Javaslom, hosszú távon specializálódj!

(Mondom ezt úgy, hogy néha, ha bettázni támad kedvem, a problémásabbját hozom haza: túl öreg, kusza pikkelyű, tépkedi a saját uszonyait...)