Milyen rossz tapasztalatotok van állatorvosokkal kapcsolatban?

Még gyerek voltam. Mamám talált egy puli kölyköt. 7-8 hetes lehetett. Kiderült,hohy szopornyicás. Elvittük dokihoz. Ő meg azt mondta, hogy "ezt a kölyköt már kidobhatjuk a kukába!".

A családom azóta is emlegeti...sose felejtjük el. Hogy mondhatott ilyet? Állatorvosként? Gyerekeknek? Gratulálok...

Persze a kölyök meghalt. De legalább szeretetben,nem az utcán.

Egy tenyésztő ismerős mesélte.

Császár után benn hagytak egy kiskutyát. Az anya napokkal később, egyedül szülte meg a halott kölyköt. Érdekes, semmi bajra utaló jelet nem mutatott. Másik alkalommal, szintén ebben a rendelőben a méhet nem felszívódóval cérnával varrták össze, ami végül egy másik dokinál derült ki.

A községben ők az egyedüli állatorvosok, sokan viszik hozzájuk a kedvenceiket. Valamiért mániájuk, hogy szukák ivartalanításakor minél kisebb vágást ejtsenek. Ez mind szép és jó, ám így nem látnak be kellőképpen. Több kutyát ismerek, akik ugyanúgy ivarzottak az ott végzett hiszterektómia után, köztük mamámék kutyája is.

Úgyhogy mi inkább autózunk egy nagyot, ha állatorvosra van szükség.

A daganatos kutyámat először májbetegséggel kezelték, mire kiderült mi baja, már csak pár hete volt hátra. :(

Egy ismerősöm ivartalaníttatta a macskáját, rá pár hónapra pedig született 3 kölyke.

Annyi injekciót adott egyszerre a macskámnak, hogy leállt a szíve.

Úgy oltotta be, hogy utána a macska szó szerint üvöltött és sírt, nem tudom milyen oltás volt, de meg is jegyezte, hogy jajj, ezen mindig úgy sírnak.

A kutyánk egyszer nem tudott lábra állni, mert úgy fájt a csípője, és nem jött ki a doki, vigyük be, persze, bevittük volna, hisz ott vannak a műszerek, de nem tudtuk, mert annyira fájt neki, hogy odakapott, ha próbáltuk mozgatni, pedig a világ legszelídebb kutyája volt.