Ha állatorvos szeretnék lenni mondhatnám azt hogy én műtést nem vállalok?

Ha azt nem bírod, mással is gondok lesznek.

Jobb, ha más pályát választasz

Hogy szerzed meg a diplomát ? Az egyetemen fogsz boncolni és boncolást látni, gondolom ha érzékeny vagy a "műtétre" akkor a boncolásra is... Ha állatorvos lesz valaki, akkor elvárható hogy ne csak simogassa az állatot, hanem beadja az injekciókat (nagy tűket az állat bőre alá szúrni) és megoperálja az állatot.

Mégis hogy gondoltad ezt ? Te csak ott ülsz a rendelőben, és tíz problémás esetből 9-et elküldesz másik állatorvoshoz (aki talán csak a legközelebbi városban van) mert ehhez túl mimózalelkű vagy ?

Ha szereted az állatokat, akkor vállalj sétáltatást-takarítást állatmenhelyen ami közel van hozzád, azzal is sokat segítesz.

Szeretnél segíteni akkor járj menhelyekre önkénteskedni.

De ha ennyire érzékeny vagy nem való ez a szakma neked.

Ha hirtelen bevisznek egy elütött kutyát aminek orrán száján jön vér vagy nyílt törése van? Akkor azt mondod a gazdinak bocs vigyék máshová,mert te nem látod el,mert műtét nem vállalsz????

Rengeteg az olyan eset ahol hirtelen műtétre van szükség akár egy bélcsavarodásnál. Ha ilyeneket nem vállalsz akkor konkrétan az állatok fogják megszívni!

Én is ezért nem lettem állatorvos,mert a műtéti része nem menne,bár annyira érzékeny nem vagyok,bírom a vért. De a műtét gondolata nem tetszik.

Tegyél le a szakmáról az állatok és gazdik érdekében is!!

Persze!

Ugyanúgy, ahogy valaki pék akar lenni, de nem vállal kenyér-sütést, vagy bádogos, aki nem megy a létrára az ereszcsatornát felszerelni.

Én még az asszisztens pályát sem javasolnám ebben az esetben. Akkor is látnál műtétet, és ha el kell altatnia az orvosnak egy állatot, vagy élet-halál között van az állat, a műtét pedig nem sikerül, és ott van a gazdis is... Szerintem a gazdi sem szeretné azt látni, hogy vele együtt az asszisztens is könnyekben úszik és remeg a sírástól. Ilyenkor az asszisztensnek is azt kell mutatnia, hogy amennyire csak tud, erős marad. Aztán, hogy a színfalak mögött kiadja-e magából a napi stresszt, más kérdés.

Nagyon sokan akarnak állatorvosok lenni, akik ugyanúgy szeretik az állatokat, mint te. Én is gondolkoztam rajta, mert imádom őket. Viszont ugyanúgy nem bírnám a műtétet, sőt, én már akkor is sírni tudnék, amikor csak egy oltást kap a macskám, de szegény annyira fél, hogy sír és görcsben van az egész teste. Alkalmatlan lennék erre a pályára, így nem is mentem állatorvosira.