SOS! Miért viselkednek a majmok így ha tükörbe néznek?

Nem tudják mi az a tükör, mert még nem láttak.

És nem tudják felfogni a jelenséget, másik majomnak hiszik a tükörképet.

Szerintem..

Mert az ezüsthátú hím gorilla agresszív, alfahím, nem tűr meg más hímet a közelében, ilyenkor élet-halál harc van, addig marcangolják egymást, amíg valamelyik meg nem hal. Ellenben 1 hím gorillának rengeteg nősténye van, a nőstények nem bántják egymást.

A csimpánzok inkább nyugodtabb, társaslények, ők csoportosulnak.

A madarak szintén vetélytársat látnak

Oroszlánok meg megölik más hím kicsinyeit, hogy a nősténnyel újra tudjon kozosulni, ezáltal erősebb kolóniát létrehozva.

Ez egy nagyon érdekes téma, és sokat lehet írni róla. Tágabb értelemben az énképről, öntudatról van szó, azaz hogy egy állat mennyire van tudatában a saját létezésének, vagy ellenkezőleg, csak ösztönösen cselekszik mindig. Persze ez így nagyon nehezen vagy egyáltalán nem mérhető, ezért a gyakorlatban egy sokkal kézzelfoghatóbb dolgot szoktak vizsgálni: hogy az állat felismeri-e a saját tükörképét, ha elé teszik, érzékeli-e, hogy saját magáról van szó, vagy nem. Ez az ún. tükörteszt.

Nagyon kevés állatfaj egyedei képesek átmenni a tükörteszten. Még az olyan okosnak gondolt állatok is, mint a kutya vagy a macska, rendre elbuknak rajta. A kevés kivételek közé tartoznak főleg az emberszabású majmok, de ott sem minden faj egységesen, a gorillák például kevésbé, a csimpánzok, a bonobók és az orangutánok inkább. És a fajokon belül az egyes egyedek is különbözőképpen reagálnak. Illetve jellemzően nem elsőre sikerül átmenniük a teszten, hanem kell némi idő, tapasztalat nekik, mire rájönnek, hogy miről van szó pontosan.

A főemlősökön kívül viszont tényleg elvétve tapasztaltak csak olyan állatokat, akiknek sikerült megbirkózni a teszttel. A legérdekesebb talán a közönséges szarka, mely annak ellenére, hogy madár, és az agya is teljesen más felépítésű, mint az emlősöké, a legintelligensebb állatok közé tartozik az egész világon. Érdemes megnézni, vannak erről videók, hogy képes például primitív eszközöket összeállítani és használni annak érdekében, hogy az eleségét elérje.

Összehasonlításképpen az ember körülbelül másfél éves korában éri el azt a szintet, hogy felismeri magát a tükörben.

Ugyanakkor a tükörteszttel kapcsolatosan vannak komoly kritikák is. Anélkül, hogy ezekbe részletesen belemennék, csak azt az egyet emelném ki, hogy az állatok nagy részénél a szem és a látás csupán az egyik, sokszor nem is a legfontosabb érzékszerv. Ez például magyarázhatja azt, hogy a kutyák miért buknak meg a teszten. Az ő hallásuk vagy szaglásuk sokkal jobb a miénknél, és sokkal inkább ezekre támaszkodnak a fajtársaik felismerésénél. A tükörben meg csak látják a másik kutyát, és ezt nem tudják értelmezni önmagában.