Elpusztult a macskám, nem tudom feldolgozni, mit tegyek?

Volt egy 9 éves perzsakeverék macskám. Szeptember 1. hetében egy ritka betegséget fedeztek fel nála, és gyógyíthatatlannak bizonyult. Az orvos azt mondta kb. januárig élhet, de már azon a héten elpusztult és én végignéztem és nem tudtam rajta segíteni. Nagyon hiányzik, esténként mindig mellettem aludt, játszottam vele és (kicsit hülyén hangzik) elmondtam neki minden titkomat. Most, hogy középiskolába mentem, minden új volt: tanárok, osztálytársak és nehezebben sikerült beilleszkednem és barátokat szereznem. Teljesen magamba zuhantam, pedig én nyílt és mindig mosolygós ember vagyok. De ezt a traumát nem tudom feldolgozni. Sokat sírok utána (főleg esténként), mindig róla álmodok és mindig hazavárom, nem tudom megértetni magammal hogy ő elment. Másik cicánk nem lehet, mert van egy magyar vizsla kutyánk és más macskákat már nem tűr meg a háznál. És ha már macskánk nem lehet szeretnék egy kisebb növésű kutyát (mondjuk egy cavalier king charles spánielt). Nem tudom, hogy segítene-e visszazökkennem önmagamhoz és azt sem tudom, hogy szüleimnek ezt hogy mondjam el, mert ők több állatot már nem akarnák.