A macskák okosabbak vagy a kutyák?

A kutyák falkában élnek, és hűségesebbek is a macskáknál. Az embert a falka tagjának tekintik. Mellesleg a kutyák szeretnek is tanulni, ezért könnyebben taníthatóak.

Velük szemben a macskák/macskafélék többsége egyedül él, és általában párzáskor találkoznak. Kivételek persze vannak (pl. oroszlán). A macskák nem szeretnek engedelmeskedni másnak, és jóval nehezebben taníthatóak a kutyáknál. De a tanításuk nem lehetetlen. A mi macskánk például, ha szóltunk neki, rögtön odajött hozzánk, ha a körmét élesítette a bútorokon, rászóltunk: "Nem!" vagy "körmöd!", szinte rögtön abbahagyta (persze, volt hogy nem). Ha a kanapét ütögettük, rögtön felugrott, később már szóra is ugrott.

Tehát, a kutyákat nem lehet összehasonlítani a macskákkal, mind a két állat nagyon okos. :)

Ez persze magánvélemény, de szerintem nem lehet összehasonlítani az állatokat, hogy melyik az "okosabb".

1.

A macskákat az emberek többsége magányos állatokként ismeri, de valójában nagyon is társaságkedvelők. A legnagyobb különbség a macskák és kutyák (melyekkel gyakran hasonlítják össze őket) társas viselkedése között az, hogy a macskáknak nincs kollektív túlélési stratégiájuk vagy „falka mentalitásuk”; ami mindössze annyit jelent, hogy maguk gondoskodnak alapvető szükségleteikről (például egyedül keresnek élelmet és védekeznek támadás esetén). Ez azonban nem aszociális magatartás. Talán a legjobb példa a macskák természetes viselkedésére az elvadult példányok kolóniákba való szerveződése, melyekben az egyes tagok magukról gondoskodnak.

Magyarul: A macskák NEM individualista lények!

2.

Az emberekkel való szimbiotikus kapcsolatuk évezredek során alakult ki. Gazdájukhoz való kötődésük nehezen vethető össze a vadmacskák magatartásával, de annyi bizonyos, hogy tudatában vannak annak, hogy az ember nem az ő fajukhoz tartozik (és nyilván önmagukat sem tekintik embernek). Ez a különbségtétel a gazdájukkal való kommunikáció során használt hangjelekben és testbeszédben is megnyilvánul. Egyes vélemények szerint pszichológiai szemszögből a macska az embert pótanyának tekinti, így a felnőtt egyedek egyfajta állandósult gyermekkorban élik le az életüket.[22] A macskák emberrel való kapcsolatának az állat 3-7 hetes kora között kell kialakulnia. Némelyik példány később is hozzászoktatható az emberhez, de a többségük félénk marad. Ehhez hasonlóan a macskák összeszoktathatók a kutyákkal és más háziállatokkal is, de a kisebb méretűeket általában zsákmánynak tekintik.

Magyarul: A macska igenis kötődik az emberhez és nem nézi le azt, mint ahogy sokan gondolják.

3.

A macska próbálkozások és hibák, felfedezések és utánzás segítségével képes tanulni. Számos képességgel születik, mint például a vadászat vagy a toalett használata, amelyek azonban gyakorlást igényelnek. Az anyaállat a kölykeit három hetes koruktól a zsákmányállatok segítségével tanítja vadászni, melyeket kezdetben élettelenül, majd később élő állapotban visz eléjük, hogy az utódok láthassák hogyan kell megölni, illetve megenni azokat. Egyedülálló tájékozódási képességük, mely a madarak égitestek és mágneses terek alapján történő tájékozódásához hasonlóan működik, lehetővé teszi hogy akár több száz kilométeres távolságból is hazataláljanak. Emellett (jelenleg még nem tisztázott módon) az általuk ismeretlen helyre távozó gazdáikat is tudják követni. Azok az esetek, amikor egy kutya a gazdáit nagy (esetleg kontinensnyi) távolságot megtéve is megkereste (Eric Knight: Lassie hazatér), vagy egy kutyaéleten át várnak gazdájukra (Argosz, Hacsikó), bár fordulnak elő hasonló dokumentált esetek, ezek kivételesnek tekinthetőek, inkább az irodalom tárgykörébe tartoznak . Ilyenkor a tipikus viselkedés, hogy a kutya keres magának másik falkát (gazdát, vagy „valódi kutyafalkát”), amelyet aztán épp úgy védelmez, mint az „eredeti” családját.

Magyarul: Ebből a szempontból a macska az intelligensebb