Egy állat lehet homoszexuális?

Nemrégen jelent meg Bruce Bagemihl könyve az ún. állati homoszexualitásról. Ebben leírt a szerző egy csomó olyan eseményt, amelyet megfigyeltek a természetben élő állatoknál, s amelyben a szexuális aktus bizonyos részeit a hímek vagy a nőstények egymással folytatták. Az a probléma ezekkel az esetekkel, hogy nagyon nehéz definiálni, valójában mi is történik. Sokszor előfordul, hogy egy hím béka átöleli egy gumicsizma orrát és elvégzi a párosodási mozdulatokat, tehát egyszerű ingerekkel ki lehet váltani a legkülönbözőbb aktivitásokat. Ha például egy másik hím van „kéznél”, amelyik nem túlságosan tiltakozik és nőstény hiányában az váltja ki a párosodási reflexet, akkor nem beszélhetünk homoszexualitásról, csupán azt mondhatjuk, hogy a szexuális viselkedés egyik eleme valamilyen oknál fogva megjelenik.

A homoszexualitás az ember esetében teljesen egyértelmű. Az állatvilágban talán a bonobóknál találkozunk még hasonló helyzettel. Ha megnézzük, hogy egy szexuális aktusra hány megszületett utód jut, akkor kiderül, hogy a gerinces állatoknál ez a legtöbb esetben csupán egy vagy egynéhány. Az embernél ez a szám kétezer körül mozog. A nagyságrendi különbségnek valamilyen biológiai magyarázatának kell lenni. A bonobóknál – ez az emberrel legközelebbi rokonságot mutató törpecsimpánz faj – tízegynéhány éve figyelték meg, hogy a nőstények nemcsak akkor hajlandók párosodni, amikor fogamzásképesek, hanem sokkal gyakrabban. Ha a csapatban valamilyen izgalom keletkezik, akkor a szexuális aktus stresszoldóként működik. Ilyenkor mindenki mindenkivel (azonos neműek is) aktivitást mutatnak. Ennek semmi köze az utódnemzéshez, az a funkciója, hogy lecsillapítsa az izgalmat. Ha az állatkertben elérkezik az etetés ideje, akkor a bonobók nem az élelemhez rohannak, hanem először a legkülönbözőbb kombinációkban mindenféle szexuális játékot folytatnak, és csak akkor mennek az ennivalóért, ha már megnyugodtak.

Miután pontosan tudjuk, hogy az emberi homoszexualitásnak mi a funkciója, miért jelent meg, hogy jelent meg, értelmetlen lenne ugyanezt kivetíteni az állatvilágra, és azt mondani, hogy azoknak is van egy nagy, konstruált, bonyolult szexuális élete. Amit mégis megfigyelnek, azoknak a legkülönbözőbb jelentése lehet. Az egyik állatkertben megfigyeltek két strucckakast, akik állandóan egymás közelében voltak és párosodáshoz hasonló mozdulatokat végeztek. Ragaszkodhat valaki ahhoz, hogy ha két azonos nemű állat párzik egymással, akkor az homoszexualitás, de hol van ebből az érzelmi tartalom? Ez a madár el volt különítve a többiektől, a kritikus periódusban nem látott nőstényt, van egy rendkívül intenzív szexuális késztetése, és most itt van valaki, akin kiélheti. De mi köze ennek a homoszexualitáshoz? Egy reprodukciós mintázat néhány elemét csinálja.