Tapasztalatok állatmenhelyi önkéntes munka terén?

Ne kötődj egyik kutyához se, és legyél nagyon határozott. Semmit sem tudsz a legtöbb kutya előéletéről.

Mikor én voltam ott, segítettem itatni, ételt kiosztani és sétáltatni, reménytelenül félős kutya (soproni mudi, nem tudom, hallottál -e az esetükről) gátlásait feloldani... A kennelek takarítására volt külön ember. Nyáron segíthetsz fürdetni, télen a kutyaházakba szalmát, rongyot hordani/cserélni. Az viszont igaz, hogy mindezt úgy kell csinálnod, hogy ne kötődj egyikhez sem, mert pokoli érzés, mikor megszereted valamelyiküket, kimászik a kis csigaházából a foglalkozások hatására és bízik benned, sír utánad, mikor bezárod a kennelbe, úgy hazavinnéd, de nem teheted... :(

Na arra nagyon jó lesz a terápia. Úgyis lesz egy-két megingásod, de ne aggódj, ez a kiképzés része. A gyermekotthonokban pontosan ugyanez van. Vagy túl tudsz nézni ami előtted van, és a munkaaruhával együtt levenni, vagy nem. Ha nem, akkor a szociális pályát felejtsd el, nem lesz neked való.