A minap azon elmélkedtem, hogy minden élőlény léte hasznos. Mi van a bolhákkal, kullancsokkal? Mi a szerepük a körforgásban?

Nos én AZ ember szerepét megtaláltam, bár sajnos ez az emberek 70%-ában ellenérzést vált ki. Kifejteném, aztán lehet őrültnek nézni:

Anno kitalálták a fajelméletet, jogosan, csak talán a szűrőket "találták el" rosszul. Az én szememben a tökéletes ember 80% fölött teljesít (a 100%-ot Istentől, vagy egy az Istennel egyenértékű személytől lehet elvárni - az én szememben az Isten = a természettel, a Földdel). Szóval 80% fölött teljesít AZ ember mind fizikailag, mind pedig pszichikailag (gondolkodásban, józanságban stb.) és kiegyensúlyozott életet él, ahol össze tudja egyeztetni a természetet a vagyonnal és fordítva. Ha az ember városba költözik ÉS elfelejti, hogy embernek született, csak a mirelit ételeken nő fel, nem jár le parkokba, erdőkbe akkor nagy valószínűséggel a kapzsisága megnő, materialistává válik. A természet nem jelent neki semmit. Ellenben az az ember, aki (akárhol is éljen) megmarad EMBERNEK, tiszteli, becsüli a természetet és az anyagi dolgait ehhez megfelelően igazítja, na az már jó úton halad.

Nagyjából kirajzolódik előttetek is AZ ember képe. (egy jó testfelépítésű, egészséges testtel, lélekkel és gondolkodással rendelkező homo sapiens) Nos a feladat nemes egyszerűséggel a "rend" (azaz az egyensúly) fenntartása ember és ember; ember és természet (=Isten); valamint ember és élőlények (állatok, növények, gombák) között. Fantasy játékokból, filmekből az ELFEKET (Gyűrűk urában: Tündék) hasonlítanám leginkább az emberekhez. Ha jól tudom ők szárny nélküli (talán bukott?) angyalok.

Természetesen ez nem vallás, egyszerűen életszemlélet.

18 évesen gondolkodom így, karatézom, természetes gyógymódokat keresek, dolgozok a ház körül (háztáji gazdálkodás), valamint tanulok, képzem magam. Az egész életemet a tanulásnak és a családnak szeretném szentelni, így megmaradok embernek, s éhen sem fogok halni. Mi a véleményetek? Őrült lennék?