A természetben MINDEN állatnak egy fajban ugyan olyan a színe?
Kivéve a nőstény hím állatot? És az albínó állatot?
Értem itt, hogy a farkas is szürke, a tengerimalac is barna, a macska is sötét bundájú alapból-.
Csak az embernek köszönhető, hogy lett fehér macska, vöröses fehér tengerimalac, fehér ló...stb?
Mert azt vettem észre, hogy a természetes fajok, mindegyike hasonlít egy,másra a színezete, a tollazata egy azonos fajon, és nemen belül.
Csak az ember miatt lett ilyen színes az állatvilág?
A farkasok, lovak között nagyon is sok szín van.
A többi állat is mind különböző csak ez nem olyan feltűnő, mert a természet nem tolerálja. De a mintázatuk egyedi mindegyiknek mint az ujjlenyomat.
De igen, a legtöbb színes állat mutáció és az ember szelektálása.
pl Amerikába vannak még szabad ménesek,azok se egyszínűek,pl sok féle barna,fekete van közöttük,talán szürke nincs,vannak tarkák is.francia országba pedig szürkék vannak,őshonos fajtából...sorolhatnám még.
vadmacskák olyanok inkább hogy majdnem egyformák,meg elefántok is mind szürkék az oké,de sok féle állat van ami viszont pont ellen példa :)
A természetben az albínó állatok nem maradnak meg (kivéve a havas tájhoz való alkalmazkodás miatt), az emberi tenyésztés illetve a szelídítés eredménye az állatok kifehéredése (például a róka háziasításnál is ez lett)
a zebrák mindegyikének is más a csíkozása, csak ezt mi nem vesszük észre, és a nőstény állatok is kiválasztják a legszebb színű hímet, tehát vannak eltérések. De lehetnek a környezethez való alkalmazkodás miatt, vagy a a víz ph- tartalma esetleg az eleség minősége miatt is (flamingók, kanárik)
Mig kicsi voltam nekem kinden lo egyforma volt, most pedig nem talalok ket egyformat.Valahogy igy van a szinekkel is, egyszeruen csak nem vagy hozzaszokva. Mondjuk jo hogy egyes allatoknak hasonlo a szinuk vagy ollazatuk, de valoszinu ok ugyanugy megkulonboztetik egymast mint mi emberek.
Amugy a gyapjas/szoros allatoknal eleg nagy kulonbsegek vannak foleg arnyalatokban, de peldaul lovaknak szinuk is van vagy 15-20 kulonbozo
Az amerikai szabad ménesek visszavadult lovak, tehát az emberi tenyésztés valamelyest már beleszólt a színükbe.
De biológiaórák tipikus genetikai, evolúciós példája az angol szürke pettyesaraszoló, aminek van fekete és fehér színváltozata is. Eleinte a fehér példányok voltak többségben, mert azok olvadtak bele a fehér nyár és nyír törzsének színébe, de az iparosodás következtében a fa kérgére rakódott a korom, így az addig csak nagyon kis arányban jelen levő fekete példányok tudtak elszaporodni. Persze, itt is az ember a hibás, de nem az ember okozta a két színváltozat kialakulását.
Sőt, nézd meg a gyűrűfajokat: [link] Ez egy szalamandra faj.
A legtöbb állatfaj a természetben tényleg nagyon egyforma, mert az az egy verzió volt sikeres a túléléshez, minden más meg hátrányos. A tenyésztett állatoknál viszont minden új színmutációt tovább szoktak tenyészteni, mert az ember szereti a változatosságot. Ugyanezek a mutációk a természetben is megjelennek, csak nem maradnak életben, mert hátrányosak az eredetihez képest. Például a laborokban szeretik az albínó állatokat, de a természetben ezek halálra vannak ítélve, mert feltűnőek és rossz a látásuk. Ha a természetben születik albínó állat, hamar elpusztul. A fogságban tartott állatok közül meg a legtöbb fajnak van albínó változata, mert az embereknek érdekes volt és szaporították ezeket.
De van néhány kivétel is az állatvilágban, ahol létezik a természetben is a változatosság. Például a pajzsos cankók nászruhája nagyon változatos. Vagy a guppi vad formája is nagyon eltérő színekben és mintákban fordul elő. Vagy a farkas, amit már emlegettek eddig is, a fehértől a feketéig mindenféle van belőle.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!