Milyen érzés volt amikor megtudtátok, hogy meghalt a háziállatotok? Mit tettetek amikor megtudtátok?

bele betegedtem, szó szerint! 2napig feküdtem lázasan, és 2 hétig csak sírtam.:(

A kiscicámat kellett elaltatni, volt egy születési rendellenessége!

De annyira aranyos volt az állatorvosunk, hogy nem csak szimplán elaltatta, hanem először el altatta úgy, mint mikor műteni szokták őket, és csak utána adta be neki azt, amitől örökre el alszik:(

Mikor haza vittük, apum meg nézte és azt mondta: "Most már az örök vadászmezőkön egerészik" és ő is el sírta magát, pedig nem egy olyan típus!

21L

Hát én is nemrég altattam el egy kiscicámat, szintén genetikai problémák miatt. 6 hónapos volt.. Az én szívem is megszakadt miatta:S Sosem volt még olyan kedves cicám, nagyon bízott bennem és szeretett engem. Mégsem tudtam rajta segíteni.. Aznap mikor már tudtam, hogy vége, egész délelőtt bőgtem a szobámban, aztán meg órákig tartottam az ölemben és nyugtattam, mielőtt elvittük volna a dokihoz. (Mert ugyebár dokit sem volt egyszerű keríteni, de az már egy másik történet) Hát nem volt egyszerű kérni, hogy altassák el:S Akkor már a haláltusáját vívta.. Még mindig nem tettem túl magam rajta.. Úgy érzem, mintha én hagytam volna cserben szegénykémet.

Egyébként az, hogy először elaltatják, és csak utána kapják meg a szívbénító injekciót, szerencsére most már elfogadott módszer.. korábban csak beléjük nyomták a légzésbénítót és az állat teljesen öntudatánál volt, ahogyan megfulladt. Komolyan mondom, ennél még agyoncsapni is humánusabb..

sokat sírtam, néhány napig suliba se mentem el

szegény kiccicám:'(