A gazdáknak/gazdiknak miért esik nehezére orvost hívni, vagy az állatot elvinni? Pláne, mikor elvileg aggódnak és lehet baj

Az én apám még mindig azt mondta, hogy az orvostudomány üzlet, az állatorvos a pénzért dolgozik, nem az állatért. Arra hivatkozott, hogy azért tudja ezt, mert őt már sokszor pofán vágta az élet és az ilyenektől próbál minket megvédeni. Bár a kutyánkat a mi kedvünkért hordtuk állatorvoshoz, de még a kutyánk életének utolsó napján is arra hivatkozott, hogy az orvos azért dolgozik, hogy pénze legyen, értsem meg, hogy nem fog azért bemenni rendelési időn kívül, hogy segítsen a kutyán. Aztán az orvos csak bement, de segíteni már sajnos nem tudott.

Mellette gyerekként volt nyulam, tengerimalacom, hörcsögom, náluk mindig arra hivatkozott, hogy nem éri meg orvoshoz vinni, mert olcsóbban kapunk másikat. De a képlet egyszerű volt: a kisemlősöket azért vette, hogy legyen mivel játszanom és ő úgyis tekintett rájuk, mint a gyerek játékára. Egy játékkal meg mit csinálunk, ha drágább megjavítani, mint kicserélni? A rossztól megszabadulunk és veszünk helyette másikat. Persze mindig megvárta apám, hogy az állatot ne élve ássa el, de kisemlőst először kamasz koromban hagyott orvoshoz vinni, akkor a saját pénzemből és nagyon erőltette, hogy hülyeségre költöm a pénzt.

De ő maga sem jár orvoshoz. Azt mondta, hogy nem hisz a gyógyszerekben, mert azok nem gyógyítanak, csak elnyomják a tüneteket és amint nem szedi ismét beteg lesz, hosszútávon meg többet ártanak a mellékhatások, mint amennyit használ a gyógyszer. A műtétet meg nem fogja engedni, mert retteg, hogy valakitől vért kell kapnia és ugye milyen undorító már, hogy más vére kering benned? Inkább ott van neki kalcium tabletta, fokhagyma kapszula, meg valamilyen galagonya készítmény és szegfűszeg és azt szedi, mint placebó, bár nem tudom, hogy mit gondol mire hatnak. Néhány éve nagy nehezen elment szakorvoshoz az egyre jobban fájó hátával, gyógytornát írt fel neki, apám meg azt mondta, hogy: "mozgok eleget, ha az nem használ, akkor az sem fog, hogy táncolok az öregasszonyokkal" (apám udvaros-karbantartó), azóta sem kezdte meg a kezelést.

Szóval összességében sem az állat- sem a humánorvosokban nem hisz, ha a humánorvosért is fizetni kellene, akkor soha nem menne el, így legalább évi 1-2 alkalommal beszél a háziorvossal, de a kezelést már nem nagyon fogadja el.