Az állatok miért nem gátlásosak és miért nem szoronganak?

Érdemes utánnézni a "sztereotíp viselkedésformáknak" a többi adja magát. Igenis beszélhezünk állatok esetén pszichés és mentális állapotról (nem, nem csak kutyáknál). Ahogy az embereknél, úgy náluk is nagyon fontos ennek egészsége.

Rengeteg egészségügyi probléma, akár életet veszélyeztető is fakad abból, ha egy állat szorong, leggyakrabban házi kedvencként tartott egyébként társadalmakban, vagy párban élő fajok egyedül tartott egyedei. Legjobb példa erre a papagájok sora, melyeknél abnormális viselkedés (embert választ párjául) és/vagy öncsonkításba torkollik ez a fajta diszkomfort.

9-es: a félelem nem egyenlő a szorongással. Kutyáknál szorongásra sokkal jobb példa a szeparációs problémák köre, nemhiába "szeparációs szorongás" a neve. Emebreknél sem pusztán valamitől való félelmet nevezünk szorongásnak.

Ahogy az előttem hozzászólók is írták ez minden főemlős de talán inkább a gerinces állatokat is. Ugyan úgy tud szorongani egy madár is. Ha bántod mondjuk akár a tyúkot egy idő után kerülni fog, mert fél tőled, amit akár nevezhetünk szorongásnak is. De ugyan ez a jelenség akár egy kisebb szárnyasnál (galamb, veréb) megfigyelhető.

Egyszóval ők is érző lények. Akár milyen hihetetlen. (a halakra ez nem tudom mennyire lehet igaz, de nem tartanám kizártnak)

A gátlásosság, hát az inkább lehet csak főemlősöknél van. Erre inkább nem írnék sok mindent, mert hü.... nem akarok mondani.

Volt egy video amiben egy szarvasmarha elkezdett sírni mert attól félt hogy a vágóhídra viszik. Nagy hír lett belőle, végül állatkertbe vitték.

Nem csak kutya és macska szoronghat, hanem az összes állat.

#14:

Pfff, és ettől megsajnálták a bocit és nem dolgozták fel?! Eszem megáll...

Nagybátyáméknál, mikor még disznótartásból éltek, ott is mindig visított a hízó, mert tudta, hová viszik, azt k*rvára nem érdekelt senkit, le lett vágva, kész, mi meg ettük a jóféle kolbászt.

Egyébként az állatok nagy része nagyon is érzékeny, megértő faj. Legyen szó bármilyen fajról is.

Nyilván a kutyusunk cuki ( nekem is van) ha megijed stb . De ugyan így érez egy csirke, vagy disznó is, vagy bármi.

Én is vidéken nőttem fel, gyerek korom óta néztem, ahogy elkapják a csirkét , disznót és annyi. Én azóta se akarom végig nézni, és igen is megérzi. Lehet itt degradálni őket, de igen is érzik és félnek . Nekem konkrét történetem is van erről. És azóta eszem fenntartással a húst . Nem vagyok vegan, de attól nem tudom érteni azt, akinek ez vicces. Számomra az állatok nem csak ehető mozgó dolgok, hanem érző lények, ugyanúgy félnek, (mert ez alapvető idegrendszeri tulajdonság ) éreznek fájdalmat, és köszi , elképzelem, mi lenne, ha én lennek a helyükben . Sajnos ez van. Megesszük őket, de ne csináljunk viccet stb ebből. Valahol a kutyákat is megeszik pl. Néhol az a természetes… szóval felesleges itt vegan vagyok vagy nem témán veszekedni . Mind érzi és fél.

A saját hörcsögöm, aki egy parányi kis lény, érzi, ha elmegyek, konkrétan . Néhányuk okosabb, mint egy ember. Aki leszólja ezeket az állatokat, az részemről ilyen szinten sincs :)

#12

“(a halakra ez nem tudom mennyire lehet igaz, de nem tartanám kizártnak)”

Képesek azok is bizonyos szorongásokra. Vannak s voltak is díszhalaim, meg itt az oldalon is rengeteg kezdő akvarista kérdését olvastam s válaszoltam meg. Ha rossz körülmények közt vannak tartva vagy nem velük kompatibilis társakkal vannak összerakva/ rajhalak esetén nincs elég példány a saját fajából stb akkor folyamatosan stresszelnek, “szoronganak”. Emiatt nem viselkednek természetesen, könnyen megbetegszenek, hamar elhullanak. Ha a fiatal, növendék példányok vannak ilyeneknek kitéve akkor mindenféle növekedési zavarok léphetnek fel stb. Mondjuk nem tudom ezt mennyire lehet szorongásnak, gátlásosságnak nevezni s mennyire “csak alap reagálás a rossz körülményekre mint ahogy teszi minden állat”, minden esetre képesek ilyenre. Meglehet nem olyan komplexen mint egy fejlett szociális készségekkel rendelkező emlős, de képesek rá.