Miért csak a saját állataim szeretem?

Hasonló a helyzet nálam is, annyiban más, hogy páromhoz költöztem, neki nagytestű kutyája van bent, nekem amióta eszemet tudom, macskám volt. És egyszer mondtam, hogy nagyon szeretnék egy kaméleont, amivel tudok foglalkozni és a fejemhez vágta, de hát itt a kutya, ő is a tiéd, amire én mondtam, de ő nem az én kutyám, a tiéd, te vállaltad, ha együtt lettünk volna én tuti, hogy ellene lettem volna, szóval nem tartom őt az én kutyámnak. Csak elfogadtam, hogy a párommal jár egy kutya is, szerintem csak megtűrjük egymást. Sőt, korábban sem jöttem ki soha jól a kutyákkal, egyszerűen a macskákkal jobban tudok azonosulni. A gazdik, legalábbis akikkel eddig én találkoztam, nagyon rossz szemmel nézik, hogy pl. nem tutujgatom a kutyáikat, macskákat mondjuk szoktam simogatni és szoktam is kapni csúnya nézéseket, meg beszólásokat, hogy könyörög, hogy simogassam. Értem, csak a szeretet vagy szimpátiát nem lehet szerintem kikönyörögni. Eljátszom velük, de így kb. ennyi, nem tudom tutujgatni, meg puszilgatni, stb. Szóval én is ezt érzem.

26N

Én imádom a saját és a párom állatait is. Nekem galambom,gekkóm és halaim vannak,neki tengerimalaca,kistestű kutyái és pulykái. A a cucut és a kutyusokat imádom egyszerűen. De ezeket az állatokat inkább közösként/gyerekeinkként emlegetjük.(nem élünk még együtt)

Viszont pl a párom anyjának a kutyáját egyikünk sem szívleli(főleg azért mert neveletlen)és nem tudunk vele mit csinálni.