Miért nem maradtak fenn nem madár dinoszauruszok?
Ugye a theropoda dinoszauruszok közül a madarak fenn maradtak, ma úgy saccolják, hogy az akkori (becsapodás előtti) fajoknak 10 százaléka nem halt ki... Persze pontosan nem tudják, hogy hány faj is volt.
Az akkori emlősök 25 százaléka maradt fenn, ami valószínűleg mind kevesebb fajt is jelentett, mind kevesebb egyedet mint a madarak esetében a 10%.
Belőlük fejlődtek ki a mai madarak és emlősök... De persze rengeteg vakvágány is volt az év milliók alatt ami valamilyen egészen más okból kihalt.
Valahogy a mai cápa és krokodil, aligátor, valamint gaviálfélék őse is fenn maradt...
Mi lehet az oka, hogy ezek ellenére egyetlen nem madár dinoszaurusz sem maradt fenn?
Amikor ezen dinoszauruszok sokkal többen voltak mint az említett csoportok, és volt köztük mindenféle.
Valamelyik táplálkozásra és méretre nem különbözött az akkor emlősöktől, madár dinoszauruszoktól, akkor hogy lehet hogy utóbbiak nem haltak ki az ilyen dínók meg igen?
#1 ugye tudod hogy a dinoszauruszok tüdeje milyen komplex? Az állatvilágban a legfejlettebb a kréta végén amúgy sem tért el olyan nagy mértékben a maitól az oxigénszint, mondhatni akkor "stabilizálódott" a perm végi oxigéncsökkenés után (a triászban egy ideig nem is gyúltak tüzek a jelek szerint, olyan alacsony volt az oxigénszint! kb 10% volt a légkörben) a tüdejükhöz légzsákok kapcsolódtak és pl a Sauropodák rettentően kiterjedt légzsákrendszerrel rendelkeztek bizonyos fajoknál még a farokba is elnyúlt. Mi a triászban megfulladtunk volna de a kettős légzéssel lélegző állatoknak (dinoszauruszok, pteroszauruszok, "krokodilfélék" és bizonyos Squamaták) ez hatalmas előnyt adott így váltak uralkodóvá. Tehát nem a légkör változása okozta a vesztüket.
A valóban legvalószínűbb ok komplexebb ennél: túlspecializálódtak sok faj csak egy-egy táplálékra állt rá ezért is létezhetett például annyi ragadozó egy ökoszisztémában mert nem egy prédára mentek ha kihalt a tápláléka egy fajnak az nem csak az adott fajt vitte magával hanem azt-azokat a ragadozót is ami rá specializálódott, a becsapódás az egész bolygón perzselő olvadt kőzetesőt is okozott amitől kigyulladtak az erdők ill. ami nem tudott elbújni az sem valószínű hogy megúszta ez mellett akadt szökőár is végül jött a nukleáris tél ami ugye a tápláléklánc alját kiírtotta és összeomlott az egész fény hiányában a növények nem tudtak fotoszintetizálni éhanhaltak a növényevők stb. legtovább azok az állatok húzták ki amik opportunisták voltak vagy lassú anyagcserével rendelkeztek ez a válasz erre a részre: "mai cápa és krokodil, aligátor, valamint gaviálfélék őse is fenn maradt" ezek mind hidegvérű lassú anyagcserével rendelkező élőlények és sok-sok hónap kell nekik hogy egyáltalán látszódjon rajtuk az éhezés külső nyoma és még több hogy ténylegesen éhenhaljanak az lehet akár 1-1,5 év (vagy nagyobb mélytengeri cápáknál több idő) de ugye azért minimális mennyiségű táplálékot találhattak így ennél is tovább volt alkalmuk túlélni... melegvérű állatok esetében csak a kicsik maradtak meg abból sem mind például a madarak is éppen csak megúszták rengeteg fajuk kihalt és csak a földön fészkelő röpképtelen opportunisták maradtak amik magvakon és ízeltlábúakon képesek voltak átvészelni az időszakot ez igaz az emlősökre is a nagytestű gyors anyagcserével rendelkező, specializált állatok pedig eltűntek a madarak egy kis részének mondhatni szerencséje volt semmi több
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!