Van itt olyan aki tett már ki kiskutyát/kiscicát az erdőbe/utcára és fel meri vállalni? Ha igen, írja már le, hogy ezt mégis megfontolásból tette? Mi játszódott le közben benne?

Kedves utolsó. Ne ítélkezz amíg nem voltál ilyen helyzetben. Nekünk eszünkbe nem jutott volna hogy ilyen történhet, de nem túloztam. És igen sajnos a fal is teljesen véres lett, de ezt úgy képzeld el hogy mindenfelé priccolt, de egy panel lakás szűk folyosójáról beszélünk. Mivel véres volt a kezünk és sok helyen hozzáértünk a falhoz így összevéreztük. Mi könyörögtünk az állatoevosnak hogy jöjjön ki legalább nézze meg. Nekünk is az jutott eszünkbe hogy kijön, benyugtatózza, de annyit mondott ezzel nem tud mit kezdeni. Amúgy állatkorház volt akit hívtunk. Nehéz helyzet volt sajnos. Mi is zavarodottak voltunk és persze bepánikoltunk. Úgyhogy kedves utolsó. Ahelyett hogy inkább szégyenre ítélsz, gondolkozz el azon hogy sajnos vannak ilyen helyzetek. Nem kívánom hogy ilyen helyzetbe kerülj, de nagyon könnyű ám ítélkezni valami felett úgy hogy te nem élted át igaz kedves utolsó? Amúgy egyik ismerősömékkel is megtörtént azóta pontosan ugyanez, csak ott a karácsonyfától gajdult meg a macska és sajnos ott szomorúbb vége lett mert ott is ugyanúgy ment neki mindenkinek és ismerősöm apja agyonütötte egy sodrófával :(