Mi az oka a növény- és állatfajok tömeges pusztulásának? (Biológia 7. osztály) A). B). C

A pusztulások oka az ember. Előbb írták az éghajlatváltozást, de sajnos ez is az ember környezetszennyezésének az oka, ez az érintett területeken élő növény-és állatpopulációkat egyaránt érinti. Ez lehet a szó szoros értelmében vett szennyezés; létfontosságú patakok, folyók, tavak vagy tengerek mérgezése.

A környezetszennyezés másik formája a levegőbe juttatott káros anyagok (gondolj a nagyvárosokra, gyárakra, vagy csak arra, hogy az emberek ősszel mi mindent használnak fel tüzelőanyagként, ami amúgy tilos lenne). Ez már a Föld ózonrétegének károsodásával jár, ahogy mindenféle nem odavaló anyagok vékonyítják azt (pl. szén-dioxid, metán), így a Nap sugarai sokkal intenzívebben melegítik a Földet. Ez a felmelegedés, ez az oka az egyre inkább kialakuló rendszertelen éghajlatnak.

Ez a legveszélyesebb, mert visszafordíthatatlan szövődményei lehetnek. Tavaly például tömegesen pusztultak el rénszarvasok Szibériában, mert ahogy egyre melegebb a levegő, és átlagossá válik a tartósan 0 fok feletti hőmérséklet, úgy a talaj addig megfagyott alsóbb rétegei olvadni kezdenek, és az "alvó", addig majd' egy évszázadik hibernált állapotban pihenő megfagyott baktériumok kerülnek felszínre (lépfene járvány, 75 évvel ezelőtt volt utoljára aktív), amik előbb a szarvasok táplálékát, a zuzmót fertőzték meg, így került az állatok szervezetébe, tőlük pedig az ott élő emberek egy része kapta el.

Ennek az ellentettje, ha nálunk, melegebb éghajlaton tartósan -10 körüli hőmérséklet áll fenn (mondjuk az elmúlt egy hónapban) akkor a talajban a rovar lárvák megfagynak, így a madarak jóval kevesebb táplálékhoz tudnak majd csak hozzájutni abban az évben.

A rénszarvasok egyébként is veszélyben vannak ugyancsak a felmelegedés miatt. Csapadékként már nem hó, hanem eső esik, ez megfagy a talajon, vagyis a zuzmón, és nincs táplálék, egyre fejletlenebb, gyengébb utódok jönnek világra.

A rendszertelen éghajlat a Közép-Ázsia sztyeppéin élő szajgák (antilopfajta) populációiban is hihetetlen nagy kárt tett.

(Itt olvashatod: [link] A cikkben azt írják, a világon élő szajgák 70(!!!) százaléka pusztult el néhány nap alatt.

Ez még semmi, itt még nem említettük az erdőirtásokat, amik télen a legjelentősebbek, ilyenkor a kár szinte felmérhetetlen, nyáron a tarvágás jellemző, amikor a kiirtott erdő talaját felégetik, hogy termőföldeket, mezőgazdaságra alkalmas területeket hozzanak létre.

Itt megint felhoznék egy példát, Indiában a legnagyobb a szarvasmarhatenyészet (szent állatként tartját őket, nem eszik meg). Ezzel nem is lenne probléma, ha a szarvasmarhákból felszabaduló gázok (fentebb említett metán) nem rontanák tovább az ózonréteget. Ezt már csak Amerikában tudják tovább fokozni, ott a mérhetetlen marhahús fogyasztás miatt erdőket irtanak ki, az így felszabadult területeket szarvasmarha legelőnek használják, akik ugyancsak hozzájárulnak a levegőszennyezéshez.

Veszélyezetetett állatfajok pusztulhatnak el még a határtalan emberi önzés miatt, pl.ha az ember nem elégszik meg a műszörmével, hanem mondjuk nercből csináltat magának bundát. Másik példa, ha az ember nem elégszik meg a lazachússal, hanem mindenképp cápahúst enne. Ilyenkor jobb esetben az egész cápát kifogják, rosszabb esetben csak a szükséges szervtől fosztják meg szerencsétlen állatot, és anélkül visszadobják a vízbe, hogy aztán kínok között, uszony nélkül elsüllyed vagy lebeg a vízben és pusztul el. Szörnyű dolgok ezek, de ennek megelőzéséhez már annyival hozzá tudunk járulni, ha nem vásárolunk ilyeneket.

Több nem emberi kártétel most hirtelen mem jut eszembe, ezek lehetnek a legjelentősebbek. A lényeg, hogy minden mindennel összefüggésben áll, az ázsiai szajgákon látszik igazán, hogy mennyire kismértékű változás is elég ahhoz, hogy felborítsa az addigi életritmusukat, és szinte az egész fajt elpusztítsa.