Ha a kertem átalakítom úgy h minden állatnak jó legyen itt ami idetéved mit kéne csinálnom? Füves és van benne egy kisebb fenyő és valami kb ugyanakkora fa.

A madarak végett madár etetőket javasolok. Egy idő után oda szoknak. Ha azt szeretnéd, hogy oda is fészkeljenek, akkor madár odút és hasonló alkalmatosságokat kell tele pakolni a kertet.

A cinke imádja a szalonnát, a diókat, magokat, de a többi madár is imád potyázni. Legyen mindig valami innivaló lehetőség is kint.

A fakopács akkor megy, ha kukacos a fád, vagyis

A hüllők imádják a vizes, nedves talajokat. Nálunk a vizes aknába mindig van pár.

Kétéltű: Nos, én már falra mászom a sok békától. Tény, jó, hogy ilyen sok van, de már amikor kapálnék, kigurul pár béka, kellemetlen tud lenni.

A békánál megjegyezném, hogy ha sok béka van, akkor lesz gólya is, ami ugye nem szeret nagyon közel menni emberekhez.

Rovarok: A lótetű és hasonló bogarak neked sem jók, ha kertészkednél, valamint a szomszéd sem örülne, ha nálad tenyésztődnének, hasonlóan a levéltetvekről és a csigákról . Imádok én is minden bogarat, mi sem írtjuk őket, ha nem kell, ennek ellenére nagyon sokszor van olyan, hogy össze szedem őket, és elviszem őket a kertünkből . A csigák haza találnak sajnos.-.-

A macskák akkor nem eszik meg a madarakat, ha van mindig kajájuk, röviden bele kényelmesednek az egészbe.

A mókus nem tudom, hogy tudna ott lenni nálad, erről ne is kérdezz.

A vakond, földi kutya és hasonló sem annyira lenne jó a szomszédoknak, bár te tudod.

Legyen sok sok fa, akár gyümölcs fa(méh, darázs, levéltetvek, hangyák, hernyók, csigák) is,Dió és mogyoró (cinke, fakopács) legyen egy kis kerti tó(halak, teknős, béka gyík, gőte...stb), egy olyan terület, ahol a gyíkok tudnak sütkérezni.

Gyümölcsfák, diófa, mogyoró, mellette akármilyen lombot adó fa is jó lehet. Esetleg 1-2 sűrű tuja, mert abba is szeretnek fészkelni, de az ne legyen sok. Ha ezek eléggé idős fák, meg már hoznak termést akkor bevonzza majd a madarakat.

A kerti tó is jó ötlet, azt körbekövezed, és oda mehetnek hüllők ha megtalálják. Nekem van egy teknős tavam, és két évig vendégeskedett a közelében egy zöld gyík.

Rovaroknak igazából az a legjobb ha nem bolygatod a füvet. Értem ez alatt azt, hogy nem fűnyíróval tartod rendben a gyepet hanem kaszálod, ha már elég nagy.

Ha sünit is szeretnél akkor neki hordhatsz össze levágott ágakból, gallyakból, lehullott falevélből kupacot, mert az alá szeretnek bebújni télen. Nálunk is van 1 süncsalád, mert a diófa alá hordjuk mindig az ágakat, ott tanyáznak.

Úgy csináld meg a kerti tavadat, hogy a partvonal lassan mélyüljön. Így tudnak benne fürdeni az énekesmadarak és könnyebben is ihatnak majd belőle. Ezenkívül könnyebb lesz beültetned vízinövényekkel. Legyen benne több mélységi zóna: a legsekélyebb rész kb. 10 cm-es vízborítottságú legyen: ide ültethetsz mocsári gólyahírt, mocsári nőszirmot. Ha cserépbe ülteted és a talaj felszíne feljebb van, mint a vízszint, ültethetsz bele pl. lapulevelet. (Acsalaput) A martilaput a partra is ültetheted, a fólián kívüli részre, az szárazságtűrőbb. De csinálhatsz a tó mellé egy mocsaras részt, úgy, hogy kiásol földet a tó mellett, fóliát terítesz a gödörbe, vasvillával kilyuggatod az alját, ezt megtöltöd jó kis komposztos, kicsit agyagos földdel, majd jól beöntözöd. Rengeteg mocsári növényt ültethetsz ide.

A mélyebb zónákba (40-50cm) ültethetsz hínárféléket, bodros békaszőlőt pl. Ezek oxigént termelnek, és elvonják a tápanyagot az algáktól. Búvó- és ikrázóhelyet nyújtanak a halaknak.

A legmélyebb rész jó, ha legalább 1m mély, hogy a halak át tudjanak telelni benne. Ide kerülhetne a tó elmaradhatatlan ékessége: a tavirózsa.

Telepíts bele vízicsigákat, halakat is. Az aranyhalat és a pontyot ( a két klasszikus halfajtát) pont nem javaslom, mert széttúrják a tavat, nagy testűek, felborítják a biológiai egyensúlyt. Kis testű halakt telepítenék, garantált sikered lesz pl. a naphallal, ami egy nagyon színpompás és hidegtűrő sügérféle, szaporodni is biztosan fog. Csak győzzed majd irtani. De bármilyen kisebb testű hazai halfajt bátran javaslok, ami tavakban él, pl. a razbórát, vagy a szivárványos öklét. Ennek szüksége van tavi kagylóra, hogy szaporodhasson. A kagyló amúgy is szűri a vizedet. Telepíts bele vízibolhát, ez algát eszik és haltáplálék. Sok díszhalkereskedésben hozzájuthatsz, csakúgy, mint az élő tubifexhez, ebből is dobj bele egy nagy adaggal.

Az alga ellen egy jó nagy marék szalmát köss össze, és tegyél rá egy követ, így tedd a víz alá. Legjobb az árpaszalma, de a búzaszalma, vagy más is megteszi. Ez lecsökkenti a víz zöldülését.

Alapvetően fontos, hogy a tó partján legyen egy növényekkel sűrűn beültetett rész, ahol a vízparton élő állatok megbújhatnak. Ide magaskórós növényzetet kéne ültetni, pl. sédkendert, gyalogbodzát, vízicsalánt, sást. Hálás vízpartimitátor a sásliliom, ami egyébként igénytelen kerti növény. Amúgy valamennyi ideig még a vízborítást is elviseli. Ültethetsz csalánt is a tó közelébe, ez pl. a lepkék hernyóinak tápnövénye lesz. Emellett jó sűrű. A nyáriorgona pedig jó lepkecsalogató, szereti pl. a nappali pávaszem, a rókalepke és a szender.

Nem javaslom a nádat, sem a gyékényt, mert nagyon erősen terjeszkedik, elburjánzik, és erős gyökérzetével úgy belekapaszkodik a talajba, hogy később nehéz lesz kiirtani!

Sövényként jó sok és sűrű bokrot ültetnék, ilyen pl. a kökény, ami a kardfarkú lepke hernyójának tápnövénye. Emellett szerintem jó fészkelőhely lehetne a madaraknak is.

Egy oldalra döntött és félig a földbe ásott cserép, észak felé tájolva, búvóhely lehet csigáknak, kétéltűeknek.

Hasznos, ha a tó közelében van egy árnyékos rész, páfrányokkal, lapulevelekkel, gyöngyvirággal, ibolyával, árnyékliliommal. Ez is jó nedves búvóhely lehet erdei békáknak, gőtéknek. Ide tennék egy korhadó, félig a földbe ásott fatörzset is.

Rengeteg mezei virágot ültetnék, de nem a hagyományos kertészeti virágokat. Ezekkel az a baj, hogy a nemesítés révén ugyan szép telt virágúak, ám kevés az illatuk, és a nektárjuk. Inkább ajakos növényeket, pl. mezei zsályát, az csalogatja a rovarokat, pl. a méheket. Ernyősvirágzatúakat is ültetnék, akár közönséges sárgarépát, hagyni kétévesként felmagzani, vagy vadmurkot (ez a vad változata a répának), illetve kaprot. Ezek a fecskefarkú lepke tápnövényei.

A vadvirágos réthez hozzátartozik a margaréta, a gyepbe is ültetnék. Na meg százszorszépet. A félárnyékos részekbe pedig gyűszűvirágot, kimondottan erdei hangulatot áraszt. Meg egy szederbokrot is a közelbe.

Néhány ötlet, ami eszembe jutott hirtelenjében.

Sok sikert hozzá, nagyon örülök, hogy egyre többen vannak, akik a kertjüket úgy szeretnék berendezni, hogy az az élővilágnak is kedvezzen!

Nekem is fontos ez a kertben

:D

"A macskák akkor nem eszik meg a madarakat, ha van mindig kajájuk, röviden bele kényelmesednek az egészbe." Nem feltétlenül. Nekünk is két macskánk van, az egyik a náthát sem tudja elkapni, a másik a pusztán a móka kedvéért vadászik és hordja nekünk a zsákmányt (egérke, gyíkocska, halacska, rántott csirkécske...), úgyhogy mi inkább nem próbálkozunk a madarak és a gyíkok bevonzásával.

- Elvileg a fákra lehet tüskés "övet" szerelni (fémből is, de tüskés növények ágaiból is), hogy a macska ne tudjon felmászni rá. Ezt persze csak azoknál a fáknál érdemes alkalmazni, amelyek máshogyan nem megközelíthetők.

- Lehet tövises növényeket is ültetni, amik természetes védelmet nyújtanak a madaraknak. Klasszikus példa: tűztövis.

- Ültethetnél termést hozó növényt is, abból is szeretnek lakmározni a madarak. Pl. som

- Elvileg a hazai növényekből több madár eszik, mint a tájidegenekből.

- Szóval tüskés + hazai + termése van pl. egybibés galagonya, kökény

Tó:

- A lassan mélyülő tavat nem csak a kétéltűek szeretik, hanem a macskák is. Ajánlom, hogy a tó egy része gyorsan mélyüljön, hogy legalább onnan ne tudják kikapni a halat. Kétéltűeknek, sünitatónak bőven elég ha a tó egy része mélyül lassan (nálunk fele-fele arányban van, panaszt még nem hallottam, szitakötőnimfákat, szexelő varangyokat és békákat, sünkakit a tóparton viszont már láttam :P)

- A tó alja legalább 1 méter mély legyen, hogy ki tudjanak benne telelni a halak.

- Amit tudok ajánlani növény: vízi lófark, sellővirág, virágkáka, hídőr. Tavirózsa téren nézzetek szét, rengeteg változata van!

- Gyékényt és nádat ne vegyél. Valószínűleg beköltözik magától.

- A tó mellett kialakított árnyas, "mocsaras" részt a kétéltűek és a csigák is szeretik. (Meg a macskánk, akit pont nem zavar, hogy vizes és saras lesz.)

- Kicsi tónál alapvető a nagyon jó szűrés és részleges vízcserék. Érdemes néhány akvarisztikai oldalt elolvasni, hogy képben legyél a díszhalbetegségekkel és a biológiai egyensúly beállításával és fenntartásával.

- Ne lepődj meg, ha az első kétéltű, ami szaporodni fog a tavadban a varangy lesz. Élelmesek, nem kényesek a vízminőségre és roppant hangosak.

Egyéb:

- Gyíkoknak érdemes napos fekvésű falat kialakítani kövekből.

- A kétéltűek szeretik az árnyas, nem gyakran bolygatott részeket. A varangyok keskeny nyirkos helyekre szeretnek behúzódni, pl. lefordított fél cserép. További ötletekért keress rá arra, hogy "toad house"

- Sokféle bogár telepszik meg a korhadó farönkökön és alatta. Ha gondolod, telepíts egyet a kertbe.

- Amit nálunk szeretnek a rovarok: nyári orgona (invazív, hozzánk is "csak úgy jött," de eddig egyedül ezen láttam fecskefarkú lepkét), mentafélék, napraforgó, zsálya, oregánó, lonc.

- Elvileg lehetne létre hozni "rétet" vagy "kaszálót", de a jelenlegi kullancshelyzetben én ezt nem tenném :(

- Darázs: szőlő + külön a darazsak számára kényelmes leszállópályával ellátott itató (=kerti tó) + nádszövet/száradó fa = sok-sok darázs

Ajánlott oldalak:

- [link] (nem csak madarakról!)

- [link]

- [link]

Klassz amire törekszel, csak onnantól fogva, hogy van 2 macskátok, nem biztos, hogy jót teszel. Sőt biztos hogy sok állat élete fogja bánni.

Úgyhogy érdemes lenne átgondolnod, hogy hosszútávon válassz a macska és a vadon élő állatok között! Na nem azt mondom, hogy válj meg a macskáktól, hanem azt, hogy ha majd ők egyszer meghalnak, akkor ne vállalj utánpótlást. Addig pedig szép lassan kialakíthatod a kertet, ültethetsz fákat, amik addigra megnőnek.

Vagy ha nem tudsz macska nélkül élni, akkor neki kell kialakítani olyan teljesen lezárt futtatót, amin nem bír kimászni. Pl ilyesmit, de ezt lehet szebben is kivetelezni, ami tetszetős, nem ilyen randa, csak most nem találtam jobb képet: [link]

Akkor csak az az állat jár pórul, aki hozzá beoson/berepül, de a többség nem.

Tudod bármilyen jóllakott is lehet egy macska, a többségük szeret gyilkolni. Némelyik meg sem eszi az elejtett állatot, csak elkapja és megöli. Ez a vérükben van, nem fogod tudni leszoktatni róla. Kevés macska van, ami elég lusta ahhoz, hogy ne bántson más állatot!

Nekünk nincs macskánk, mégis mindig tele a kertünk macskával és elejtett madarakkal, madárfoszlányokkal. Rajtakaptam már az egyik szomszéd macskáját is, aki amúgy agyon zabáltatja a macskát, mert annyi kajája van. De a csóró szomszéd macskái is, ők főleg vadászósak...

Ha látom elzavarom őket. De mindig nem állhatok készenlétben.

Egyik nap is észrevettem,hogy valamit erősen szugerál egy macska a cseresznye fa mellett, ugrásra kész testtartásban. Aztán vettem észre, hogy egy rigófiókát akar elkapni. Közbeléptem... A rigó és még több madár is a földön eteti a fiókákat. Nagyon könnyű préda a macskának.

De sok más madár is, amelyik csak inni és fürdőzni száll le. Te pedig egy nagyszerű kertitóval biztosan sok madarat fogsz oda csalni.

Úgyhogy én nem is nagyon teszek javaslatokat, hogy tedd állatbaráttá a kertet, amíg macskával tervezel óvintézkedés nélkül. A többiek már elég sok jót írtak.

Annyit csak talán, hogy minél inkább "elhanyagoltabb", és minél több árnyat és búvóhelyet adó növény van benne, annál több állatot fog vonzani!