Mi játszódik le annak az embernek a lelkében aki állatokat üt/kínoz?

Semmi, mert az ilyen "embereknek" nincs lelkük.

2. vagyok, bár én magam nem tudnék semmi ilyesmit tenni egy emberrel, de igaza van a kérdezõnek, az ilyen "emberek" nem érdemelnek mást.

#5 ez azért nem teljesen igaz, a legtöbb lelki beteg majdnem jobban szereti az állatokat mint az embereket, eszükbe se jutna állatot bántani vagy ilyesmi, ezek az emberek egyszerűen csak zakkantak, szellemileg visszamaradott agresszívak akiket bekéne zárni. Ha én látnék ilyen állatkínzást gondolkodás nélkül feljelenteném.

A szememben ezek nem emberek, de nem is állatok. Beteg, torz lelkivilágú lények, akiket irtani kellene. Bocs.

#5 Általános iskolában mindenki kiutált és csúfolt, mert egy csaj nem bírt és elkezdte én meg hagytam magam. Nagyon megviselt lelkileg még a mai napig megvan a hatása annak, hogy úgy elnyomtak és megaláztak ráadásul apukám sem akar velem semmilyen kapcsolatot kialakítani pedig próbáltam, mamám folyamatosan a testsúlyommal piszkált pedig egyáltalán nem voltam még csak duci se soha csak a csípőm szélesebb mamám pedig mindig is túlsúlyos volt és ez miatt valakin csapódnia kellett a dolgoknak. Mindig is nagyon érzékeny típus voltam és ha azért nem is ugrom,mert engem bántanak ha azt látom,hogy más valakit azért rettentően ugrok és védek.Van egy menhelyi kutyám is és önkénteskedni is szoktam meg adományt gyűjteni.SOHA de soha nem bírék bántani egy kisállatot és a szívem szakad meg minden egyes nap, mikor ráeszmélek, hogy másnak mennyivel rosszabb, mindig van, aki szenved és mennyi olyan ember, aki csak magával foglalkozva mindenkin átgázol és semmi sem szent neki. Szóval egyrészt igazad van, mert egy lelki beteg lehet képes ilyenre viszont épp ugyanilyen személy lehet az is, aki a vállán cipelné mindenki gondját.Tudom, hogy én sem vagyok egészséges ilyen szempontból és próbáltam is kicsit kiölni ezt a fokú érzékenységet de nem tudtam. Nem bántanék én senkit a múltam miatt pedig nem kicsit vagyok sérült én is.