Normális, hogy ennyire szeretem az állatokat?
Gyerekkorom óta és azóta csak egyre fokozottabban érzem, ha bármelyik állatomra ránézek, hogy akár az életemet is odaadnám értük. A kutyákért rajongok legjobban, régebben kutyakonzervvel a táskámban jártam munkába, hogy ha meglátok az utcán egy kóbor állatot, akkor meg tudjam etetni. Néha azt érzem, sokkal jobban szeretem őket, mint az embereket. Ha rájuk nézek, könnybe lábad a szemem, pedig nem vagyok annyira elérzékenyülős típus. Ugyanígy vagyok a gekkóimmal, a tengeri malacommal is. Minden állatom hihetetlenül kezes, még a tarisznyarákomat is olyan szeretettel nevelgettem egészen a haláláig, hogy a kezemből evett. Nagyon megviselt, mikor elvesztettem.
Mennyire normális dolog ez? Azért merült fel bennem ez a kérdés, mert az édesanyám és a nővérem szerint már túlzás, amit csinálok. Szerencsére a párom is nagyon szereti az állatokat, így őt nem zavarja.
33/N
10 es
engem nem erdekelnek az afrikai meg egyeb ehezok. amelyik elpusztul ugyis szuletik 100 masik helyette, kulonben se szeretem a gyerekeket.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!