A kétrés-kísérletből tényleg AZ következik?

Wadmalac:

Nincs itt semmi elgondolkodtató elem. A "which-path" méréshez nem kell ember. Teljesen automatizált módon mehet végbe. Rögzíti a becsapódó fotonok helyét aszerint, hogy mely detektorok jeleztek, és utólag össze lehet párosítani, hogy amikor a D1 vagy D2 detektor szólalt meg alul, akkor a D0 detektoron volt interferencia, amikor a D3 vagy D4 detektort szólalt meg alul, akkor a D0 detektoron nem volt interferencia. A számítógép az egészet kiértékeli, és csak a végső eredményt látod egy statisztika formájában. Ha te erre a statisztikára ránézel, szerinted az fogja összeomlasztani az interferenciaképet utólag azokban az esetekben, amikor a D3 vagy D4 detektorok szólaltak meg?

" Ha te erre a statisztikára ránézel, szerinted az fogja összeomlasztani az interferenciaképet utólag azokban az esetekben, amikor a D3 vagy D4 detektorok szólaltak meg?"

Ha jól értem itt, már az eredmény rögzítve lett, azaz az információ kinyerhető. Ergo összeomlott az interferenciakép, függetlenül attól, hogy konkrétan ember megnézi vagy sem. Ha viszont úgy semmisítjük meg az adatokat, hogy ne is legyen rá mód utólag megtudni, akkor megmarad az interferencia ábra.

#14:

Itt a kehe. Nem a mérés fizikális ténye befolyásolta a kimenetet, hanem az információ-kinyerés LEHETŐSÉGE. Az egy elvont filozófiai fogalom. Ez nem befolyásolhat elvileg egy fizikai folyamatot. Itt borul a szokásos világkép.

Úgy tűnik, hogy megint kezd kibontakozni egy félreértés a cikkben említett kísérlettel kapcsolatban.

Ha a D1 vagy D2 detektor szólal meg, az azt jelenti, hogy azért nem tudjuk kiszűrni az útvonal információt, mert a piros és kék fotonágakat újra egyesítettük, és ezzel lehetetlenné tesszük, hogy megállapíthassuk, hogy honnan jött a foton. (Ha ezután újra szétválasztanánk az ágakat, akkor sem tudnánk már megállapítani.) Ekkor a D0 detektoron kialakul az interferencia, függetlenül attól, hogy a D1 és D2 detektorok által érzékelt infót utólag elvetjük-e vagy sem. Itt szerintem páran abban a téveszmében vannak, hogy attól függ az interferenciakép kialakulása, hogy mi felhasználjuk-e másik ágban a detektorok jelzéseit vagy sem. De nem ettől függ. Attól függ, hogy egyesítjük-e újra a piros és kék fotonágakat alul, vagy sem. Azaz: hogy mit mérünk. Ha egyesítjük, akkor nem mérjük a foton útvonalválasztását, ha nem egyesítjük, akkor igen. Ha ez a döntés és mérés megtörtént, akkor tök mindegy, hogy a számítógép vagy akárki más tudatos vagy nem tudatos szerkezet mit csinál a detektálási eredményekkel, már az is el van döntve, hogy a D0 detektoron megjelenik-e az interferencia vagy sem. Vagyis az, hogy mire kérdezünk rá, befolyásolja azt, hogy a fotont részecskének vagy hullámnak látjuk. Ez a komplementaritás elve, és ezt a tényt már a kvantummechanika kialakulása óta ismerjük.

Nekem még mindig baj van.

Válasszuk szét a mérési folyamatot.

A detektor detektál valamit, ez a mérésnek az a pontja, ahol úgymond fizikai hatással lehet a mérés a mérendő értékre. A detektorból információt továbbítok, valahogy feldolgozom, ezt mint információt felfogom.

Ha a detektor működik, de nem továbbítom belőle az információt, hagyom kiolvashatatlanul elveszni, nem omlik össze az interferencia-kép.

Itt rugódik fel az általam szokványosnak nevezett világkép.

#18:

Tehát az általam leírt logikával, ha detektálok, az információ-továbbítás igen/nem kérdésétől függetlenül összedől az interferencia?