Valaki közvetlen a halála előtt, fel tudja idézni "bármelyik" emlékét, tud "bármire" gondolni, hiába nem tud hangot kiadni vagy látni, hallani, érzékelni?

"Az előbb leírt példámmal próbáltam illusztrálni, hogy a jó és rossz fogalma egyáltalán nem globális, még a legsúlyosabb bűn(gyilkosság esetén) sem!"

én úgy értettem, hogy az egész bolygónkon tisztában vannak az erkölcsiség "szabályaival", az persze igaz, hogy nem mindenhol alkalmazzák, de az összes országban, az ítélethozatalnál erre támaszkodnak.

"Hazugság: Ha egy csúnya lány munkatársad megkérdezi, hogy jól áll-e rajta a ruha, akkor a szemébe mondod, hogy ja de te valami undorító vagy? Ha azt mondod neki, hogy ja jól áll, akkor viszont hazudtál. Melyik a jó, melyik a rossz?"

Nos, ha azt kérdezi, hogy áll rajta a ruha, tehát magának a ruhának a küllemével kapcsolatban akarja más véleményét, és nekem tetszik, akkor azt, hogy igen jól áll, ha nem tetszik megmondom, hogy nem az én ízlésem, tehát nekem nem tetszik ,de biztos van olyan akinek igen.

nem azt kérdezte tőlem, hogy ő maga tetszik e nekem...de ha azt is kérdezné, akkor is mondhatnám az igazat, hiszen "ízlések és pofonok", és nehogy már szarul kelljen éreznem magamat azért, mert valami nem tetszik, persze kulturáltan válaszolok, nem megsértve a lelkét. Szóval hazugságot nem követek el egyik esetben sem.

"Lopás: A helyi cigótelepen vki sokkal lóg az uzsorásnak, aki megfenyegeti, hogy megöli őt és a családját.

Ha kirabol egy lakást, megmenti az életét többeknek is, mástól viszont a munkájának a gyümölcsét veszi el.

Jól, vagy rosszul cselekedett?"

először is miért tartozik az uzsorásnak? kölcsönkért. miért kért kölcsön? mert rendes munkáját nem fizetik meg, már ha becsületes. miért nem fizetik meg? mert valakinek több kell. és ez kihat a környezetében élőkre is. Ha engem megfenyegetnek, hogy fizessek vagy lelövik a szeretteimet, akkor azért nem megyek el lopni, mert azzal megmenthetem őket, ez tévedés azzal nem őket mentem meg, csupán magamat váltom ki. mások életét kockáztatva.

kik a vétkesek? munkaadó - kevés bért ad, mert önző, uzsorás - nagy kamat, és fenyegetőzés, mert önző, tartozó - meggondolatlan döntés, mások életét nem figyelembe véve, harag a munkaadó felé, irigységgel tűzdelve, ami megint csak önzőség.

kik isszák a levét? család - ,akik félelemben vannak tartva 3 oldalról is.

ha betartanák az erkölcsiség szabályait, akkor nem kerülne az "ártatlan" ilyen helyzetbe.

van olyan ember, aki hiába van rákényszerítve olyan dologra, hogy bűnt kövessen el, nem teszi meg, mert van bátorsága, hogy igaz ember legyen, és az elméjét tekinti elsődlegesnek, nem pedig a testét, hiszen ha fordítva lenne, akkor ő is ugyanolyan lenne, mint az a három, akiről szó van.

"De az ügyvéd, vagy az ügyész jó szövegén múlik, ugyanis nem lehet megismételni a dolgot úgy, hogy az egyén agyának közben monitorozzuk.

A hirtelen felindulás egy pillanatnyi folyamat, ami érzékelhető lenne akkor, ha az egyén épp egy PET/CT ben feküdne a düh pillanatában. Visszamenőleg csak az emlékezetből lehetne kideríteni, de ezen a technikai szinten nem állunk, hogy 1 emléket vizsgálhassunk."

ha nem állunk ilyen szinten technikailag, akkor milyen jogon dönt egy bíró pusztán a másik szavahihetősége alapján. ha úgy gondolkodna az ember, hogy az "lélek" uralja a testet, és nem pedig fordítva, akkor szimpla egyszerű ügy lenne mindenfajta ítélethozatal, ugyebár az erkölcsiség mintájára...

úgy gondolom, valamennyire meg tudtam válaszolni, azt mi "megválaszolhatatlan".

én arra gondolok, amikor az erkölcsiség szabályait említem, hogy már maga az önzőség, türelmetlenség, akaratosság és a többi negatív tulajdonság is "bűn" ezt figyelembe véve, igaz büntetés konkrétan ezekért nem jár, de mindenhol negatív tulajdonságok ezek, ha pedig leelemezzük a konkrét bűnöket, mindegyik 1 db rossz tulajdonságra vezethető vissza, ami az ÖNZŐSÉG. ha ez lenne a mérce, és ehhez próbálnának viszonyítani, talán egyszerűbb lenne mindenfajta megítélés, és nem kellene milliárdokat költeni azoknak a fejlesztésére, amiket te felhoztál.

Az pedig, hogy egy hazugsággal örömet szerzek, nos az lehet még nagyobb bűn, mint a másik, hiszen valakit félrevezetni, sőt bármikor kiderülhet az igazság, mert ha azt akarnám, hogy ne, akkor egész életemben meg kell tartsam magamnak ezt, hisz titoknak kell maradnia, és addig titok valami, amíg csak 1 ember tudja. ha pedig szóban jön hasonló kérdés, megint csak hazudnom kellene, és így tovább, én ilyenben nem akarok részt venni, a legrövidebb út az egyenes. Ha egyszer hazudtál valakinek, utána az csak hatványozódni fog, hacsak nincs elég bátorsága az embernek, hogy "nullázza".

visszatérve az uzsorásos témára. a kölcsönkérő már abban a pillanatban vétett, amikor kölcsönért esdekelt egy uzsorásnál, ő már abban a pillanatba tudta, hogy kockázatos, hiszen a családja életével játszik ha belemegy, de igen ő megette, miért? azért mert nem tudott úrrá lenni a vágyaim, pénzre volt szüksége, nem azért, hogy a családjának jobb legyen, mert akkor oda se megy kérni, hisz egy önzetlen férj, nem viszi vásárra a család életét, holmi pénzért. Neki saját érdekből kellett pénz egyértelműen, ha elsiklott egy olyan mellett, hogy elveszítheti a szeretteit, hiába futott végig az "agyán".

tehát az én általam felvett erkölcsi normához képest elég nagyot hibázott. Ha esetleg elhinné, hogy nem függ a fizikumától, akkor tudná, hogy a "lelke" erősebb, tehát képes helyesen dönteni. de amíg az iskolákban az ellenkezőjét oktatják, addig sajnos nem várhatunk túl sok mindent. próbáld meg úgy végiggondolni, te is, hogy elvonatkoztatod azt mit tanultál, mindent ami a megfoghatóra épül, és nézd meg olyan szemszögből, hogy a "lélek" domináns. utána is kíváncsi vagyok ám a véleményedre.

egyébként semmi baj a késői reakcióval, "türelem rózsát terem", ez a mondás sem hiába van... :)