Személyesen te magad milyen különbséget látsz e két fogalom között: hit, hiszékenység?

A hiszékenység nagyon közel áll a naívsághoz.

A Bibliai hit, teljesen más.

Nekünk nem feladatunk, hogy gondolkodás nélkül bevegyünk mindent!!! Ez nagy hiba lenne...

A Zsidókhoz írt levél » 11. fejezet

A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés.

A hit ezen kívül még a bizalommal és a hűséggel köthető össze.

A hiszékenység megalapozatlanabb. A hiszékeny ember bármit, bárkitől, bármilyen forrásból hall, hajlamos azt elhinni. Ha azt hallja a tévében, hogy az XY termék jó, azonnal rohan és megveszi. Ha hitelesnek nem igazán tekinthető forrásból, vagy alig ismert emberektől hall valamit, azt is elhiszi.

A hit megalapozottabb. Az ember általában valami komoly ok miatt kezd hinni valamiben, nem azért, mert XY azt mondta. Utánaolvas, utánajár, vallásos hit esetében általában kitartó imádkozás és kutatómunka előzi meg azt, hogy egy ember hívővé válik. Hinni nem egyik napról a másikra, és nem hirtelen felindulásból kezd az ember. A hitért tenni is kell. Utánajárni, tudakozódni, stb. Ez egy idő- és energiaigényes folyamat.

A hiszékenység egy jellemzés,egy tulajdonság, a hit pedig nem tulajdonság,hanem egy lépés elhagyása a bizonyításban. Akkor hihetek valamiben, ha nincs tudásom. Van az agyamban egy modell,amivel a valóságot akarom leírni,mindaddig amíg nincs bizonyítva az a modell,addig hihetek benne,de ha kiderül, hogy a modell helyesen írja le a valóság történéseit,akkor már tudásról van szó.

A hiszékeny ember pedig az,aki az esetek nagy részében (többségében?) nem vágyik arra,hogy a fejében lévő modell (elmélet) bebizonyosodjon. Tehát megelégszik a hittel, nem kell neki bizonyítás, mert azt hiszi, hogy amit hisz az a valóságban is úgy működik. Kicsit fura helyzet,mert azt is csak "hiszi",hogy ha hisz valamiben,akkor már valóságos dolgot hisz...

Hiszékeny embernek mindent be lehet adni, nem nézi a realitásokat sem. Amikor más óvatos, ő akkor is vakon bízik.

A hittel bíró embernek szilárd meggyőződése van valamiben, vagy valakiben. Ez sem mindig a realitás talaján áll.

Vannak "hitbuzgók", akik szajkózzák a meggyőződésüket, bár körülöttük esetleg mindenki kétkedik abban a dologban.

A hit egy személyes döntés valami mellett.

A hiszékenység meg egy emberi tulajdonság.

Ha pl.elhiszem azt,hogy a Biblia egésze szóról szóra igaz,és mindent komolyan kell venni benne,akkor hiszékeny vagyok,mert a tömegmanipuláció mozgat.Nem vizsgálom meg eléggé önállóan,és nem merek ellent mondani akkor sem,ha a szívemben belül mást érzek,mert meg vagyok félemlítve mások által.

De ha úgy állok hozzá,hogy nyitott vagyok,és éber,megvizsgálom önállóan is,hogy "biztos,hogy csak az lehet igaz,amit sokan elhisznek?"

Akkor megtettem azt a lépést,hogy minél inkább kizárjam a hiszékenységet,és lehető legjobb tudásom szerint higgyek.

De ez ugyanígy elmondható nem vallásos iratokról,filozófiákról,médiáról,emberek kijelentéseiről,tetteiről is.

"vallásos hit esetében általában kitartó imádkozás és kutatómunka előzi meg azt, hogy egy ember hívővé válik"

ezt te sem gondolta komolyan

Hiszékenység: az az állapot (tulajdonság), amikor valaki naiv, könnyű kihasználni, becsapni, elhitetni vele valamit, az ilyen ember mindenképpen valaki másnak az áldozata (önmagában nem lehet valaki hiszékeny)

Hit: meggyőződés, vélekedés valaminek a hitelességéről vagy épp ellenkezőleg, hiteltelenségéről, akár kimondottan belső indíttatásból, akár külső hatásra

A hit jó dolog is lehet, attól függ miben hisz az ember. Én például magamban, a saját értékeimben, abban, hogy az élet alapvetően jó. A hit vihet előre, adhat reményt.

A hiszékenység viszont egy rossz dolog szerintem, mikor az ember nem szelektál a hallottakból, és könnyen ki lehet használni.