Egy vidéki orvosin (főleg Pécsett) szerzett Summa Cum Laude diploma milyen minősítésű SOTE-s diplomának felel meg?

Pedig teljesen jogos a kérdés. Köztudott, hogy Pécsett még a ráolvasást, koponyalékelést és vércsapolást tanítanak. Az ott végzett orvosok televíziós gyógyító szakorvosi képzésen vesznek később részt, illetve a gyógyszermaffia elleni agálásra szakosodhatnak. Itthon egyedül a SOTE-n van igazi orvosképzés.

Viccet félre téve: mégis honnan a lótúróból jön a felvetés, hogy lényeges minőségi különbség van a két képzés közt? Ez tipikusan az a szak, ahol bárki bárhogy tanul, ugyanazon körülmények közt kell megfelelni már elég hamar, így meg se engedhetnék maguknak, hogy lejebb adjanak az elvárásokból.

Az alapokat mindenhol megtanítják, a többi meg úgyis rajtad múlik.

Az kétségtelen, hogy a Semmelweisen jobbak az oktatók tudományos teljesítmény adatai és kiterjedtebbek az egyetem nemzetközi kapcsolatai, így elismertebb, de ez inkább a PhD képzésben nyilvánul meg.

Nyilván egyetemi szinten egy oktató csak azt tudja átadni amivel maga is rendelkezik, de az alapvető biológiai tények és a szakma szabályai mindenhol azonosak.

Ha komolyan venném a kérdést és érdemileg akarnék válaszolni azt mondanám, hogy a különbség legfeljebb "fél kategória-távolságnyi" a minősítési listán, tehát aki Pécsett épphogy scl, az a SE-n erős cl. De valójában messze nem a diplomaminősítés dönti el, hogy ki jó orvos ki nem. Egy mindent bebiflázó hosszú hajú lány a nagyelőadó első sorából, aki még az oktató kötőszavait is kiejtéshelyesen jegyzeteli le könnyen lesz eminens scl, de ettől még nem lesz jobb szakember, mégcsak nagyobb tudású sem.

Egy vidéki orvosin (főleg Pécsett) szerzett Summa Cum Laude diploma legalább annyit ér, mint egy SOTE-n szerzett summa cum laude diploma.

Pl. olyanról már hallottam, hogy a SOTE-n summa cum laude végzett doktornő, aki szintén a SOTE sztárorvosa, Z. Gábor cégénél ügyelt, nem tudta leolvasni a vércukormérőt. Pécsen végzett orvosról még nem hallottam ilyet, pedig Pécsen is van aki, rite végez...

[link]

[link]

Persze nem lehet általánosítani, biztosan a SOTE-n is van olyan, aki azért le tud olvasni egy vércukormérőt, de ezek szerint ha mégsem, attól még lehet summa cum laude végezni ott... Akkor most ebből vonjuk le azt a következtetést, hogy a SOTE-n a summa cum laude diploma gynegébb tudást jelent, mint vidéken a rite diploma?

Kedves előző,

Volt 3 pécsről átiratkozott csoporttársam sotés éveim során. Bár mind a 3 evlégezte az egyetemet, mindegyik csúszott. Az elvárt tudás természetesen minden egyetemen ugyanaz, de nem mindegy hogy például írásbeli teszt az élettan vizsga emire kb megvannak előre a kérdések, vagy szóbelin szétszivatnak.

Jah és ha a vércukormérő nem mmol/l, hanem g/dm3 mértékegységgel adja meg az értéket nem biztos, hogy annak mindenki tudja a normális intervallumát. Én is totál beparáztam amikor először 107-et mértem egy ilyen mérővel és NEM, még csak átállítani se tudtam a mértékegységet utmutató nélkül.

#5:

3 emberből ne vonjunk le általános következtetéseket. Én sem vonok le következtetéseket abból, hogy aki valamiért a SOTE-ról átmegy Pécsre, általában nem tudja elvégezni az egyetemet (a nagy többség legalábbis). Olyat viszont ismerek, aki Pécsről ment SOTE-ra, és sorra nyeri a kitüntetéseket meg az elismeréseket. Szóval a 3 ember nem reprezentatív populáció, és bőven akad ellenpélda.

Arra nagyon kíváncsi lennék, hogy meg tudnád-e írni legalább elégségese azt az élettan vizsgát, amire szerinted nagyjából "meg is vannak előre a kérdések". 29 kérdés van kiadva (meg az néhány 100, amit a diákok összeírtak meg kifényképeztek az évközi tesztek betekintése során), a kérdésbankjuk (amit 7 lakat alatt őriznek) meg nagyjából 10000 kérdésből állhat, és minden évben több 100 új kérdés kerül be. Van egy erős gyanúm, hogy beletörne a bicskád abba a szerinted "könnyű" írásbelibe, nem kicsit. Én meg simán levizsgáznék 5-ösre a szerinted nehéz szóbelin. Tényleg szívesen kipróbálnám. A hosszú távú tudás meg sokkal inkább az oktatás minőségének a függvénye (tehát azon múlik, jók-e az oktatók), nem pedig az számít, hogy milyen nehéz a vizsga. De biztosíthatlak, Pécsen az élettan kőkemény (függetlenül attól, hogy írásbeli-e). Az anatómia, biokémia szintén. De a biokémia ettől függetlenül kb. semmilyen hozzáadott értéket nem jelent, mert tanítani nem nagyon tanítanak semmit, csak követelnek, de még ők sem nagyon tudják, hogy mit, vagy hogy azt honnan kellene megtanulni, mert előadáson biztosan nem hangzik el a töredéke sem annak, ami az átmenéshez kell. De tudom, hogy SOTE-n sem jobb a helyzet semmivel sem, habár ott talán picivel könnyebb azért a kollégák dolga. De az oktatók többsége ott sem tud tanítani.

Magyarországon a vércukorszintet egyébként mmol/l-ben mérjük, így véleményem szerint elég felelőtlen az a beszerző, aki egy rendelő vagy kórház számára másféle eszközt rendel, de az említett esetben nem erről volt szó.

Értem! Szóval az a Z.Gábornál dolgozó EGY ember reprezentatív és fel lehet építeni egy helytálló érvelést a SOTE-val kapcsolatban?! Vagy Pécsen màsak a statisztikai szabályok? :)

Az élettan kérdések nagy része annó nekem is megvolt. Nem volt könnyű első olvasásra megválaszolni, de ha már előre ismered a kérdéseket az már nem visga csak pofavizit. Több volt osztálytárs is mondta hogy pár nap tanulással 4-5ös lett az élettan szigójuk. Szóval vagy nem voltál benne az infó áradatban, vagy fene tudja hogy de megszerezték. Abban nem kételkedem, hogy te is simán leszóbeliznél, ha elvégezted az orvosit illik is az adott képességekkel rendelkezned.

A SOTE-ra átjött kitüntetésekkel díszített példa (gondolom az is reprezentatív) mit bizonyít? Számomra csak annyit, hogy valószínű (1) maximalista, szorgos illetőról van szó (2) sikerült jó mentort találnia aki szépen kipofozta a tdk előadás anyagát stb... Nincs olyan OTDKs aki az előadásának oroszlán részét ne a témavezető segítségével írta volna meg.

A vércukorszintmérős sztorim megtörtént eset egy pesti kórházban, ezért említettem meg. Mondjuk az is érdekelne hány orvos olvassa el a használt elektronikus eszközök használati utasítását (nekem 1 sem került a kezembe a kórházakban). A HI kiírás félreértelmezése, amivel szegèny lányt elítélték egyáltalán nem egyértelmű, hogy Hiba vagy High akar lenni, főleg újoncként ha még soha nem mértél akkora szintet előtte.

Szigorúan a feltett kérdésre válaszolva a SCL diplomához hivatalosan mind a 4 orvosi egyetem azonos szintet vár el, de tapasztalatom szerint akàr 1-1 combosabb tárgy esetén is egyik-másik egyetemen könnyebb-nehezebb a vizsga.

#7:

„Értem! Szóval az a Z.Gábornál dolgozó EGY ember reprezentatív... Vagy Pécsen màsak a statisztikai szabályok? :)”

Hiába szeretnél kötekedni, világosan kifejeztem, hogy ebből sem szabad általánosítani (4-es hsz. utolsó bekezdés), és épp azért tettem fel a költői kérdést a kollégának.

„A SOTE-ra átjött kitüntetésekkel díszített példa (gondolom az is reprezentatív) mit bizonyít?”

Sehol sem írtam, hogy reprezentatív lenne. Ezt arra írtam példának, hogy kicsi a merítésed (az a 3 ember), mert bizony akad ellenpélda. De ezt is írtam (6. hsz., 1. bek.), csak meg kellett volna próbálni értelmezni. Statisztikát nem készítettem, nem is volt célom. De egyébként vannak olyan dolgok is, amik reprezentatívak, pl. az államvizsga-eredményekben egyik egyetem sem emelkedik ki a többi közül, tehát végül mindenhol megszerzik ugyanazt a tudást. A kérdező meg eleve rosszindulattal és trollkodási céllal tette fel a kérdést, de gondolom ezzel nincs bajod. Én meg csak adtam egy neki való választ.

„Az élettan kérdések nagy része annó nekem is megvolt.”

Egy része. A könnyebbik része. Ami egyébként vizsgán már nem nagyon van, mert ezzel az intézet is tisztában van. Ma jöttek ki az évközi tesztek eredményei, 10 emberből kb. 1 szerzett bónuszpontot. Biztosan azért, mert könnyűek voltak a tesztek, vagy mert kint vannak a kérdések.

„Több volt osztálytárs is mondta hogy pár nap tanulással 4-5ös lett az élettan szigójuk.”

Felvágni könnyű, de szerintem az a „pár nap” tanulás az volt, hogy első félévben jól megértették és jól megtanulták az anyagot (ha tudták, hogy miből kell készülni, de megnyugtatlak, hogy nem a kint lévő tesztkérdésekből, az leginkább arra jó, hogy az ember lássa előre, hogy hogy néz ki), így eleve készültek az évközi tesztre és/vagy a gyakorlatos beszámolóra is. Ez már eleve legalább egy hét, de inkább 2. Ha ez megvolt, akkor a 2. félév már egyszerű, mivel sok az átfedés a neuroanattal, és aki az egyiket tanulja, az a másikra is készül (jellemzően az élettan anyagból készülnek egyébként neuroanatra is az emberek, szintén hetekig + megint csak készülnek az élettan évközi tesztre meg a gyakos beszámolóra, ez megint legalább egy hét). Utána meg már persze, hogy elég pár nap átismételni, ha valaki év közben tisztességesen odatette magát.

„A HI kiírás félreértelmezése, amivel szegèny lányt elítélték egyáltalán nem egyértelmű, hogy Hiba vagy High akar lenni, főleg újoncként ha még soha nem mértél akkora szintet előtte.”

Én is sajnálom, igazából azért van a szuperes, hogy ilyenkor tanácsot lehessen kérni, de tőle nem lehetett, mert biztosan épp a következő nyilvános szereplésére készült. Tehát valójában nem őt kellett volna elítélni szerintem, hanem a főnökét. (Bár csendben megjegyzem, ha már szóba került az élettan, hogy Pécsen pl. már élettan gayakorlaton is van vércukormérés, és ott mindenki kezébe kell, hopgy fogja a vércukormérőt, és az is elhangzik, hogy annak jelzéseit hogyan kell értelmezni, és ennek tudása nagyjából a 2-es szintnek megfelelő elvárás, szóval azért csak kellene már tudni rezidensként, főleg, ha valaki minden vizsgán jól teljesített. Ilyenkor komolyan felmerül a kérdés, hogy vajon megtanították-e egyáltalán?).

„Szigorúan a feltett kérdésre válaszolva a SCL diplomához hivatalosan mind a 4 orvosi egyetem azonos szintet vár el, de tapasztalatom szerint akàr 1-1 combosabb tárgy esetén is egyik-másik egyetemen könnyebb-nehezebb a vizsga.”

Ez természetesen igaz, bár amilyen általánosan fogalmaztad meg, nem is nagyon lehet más. Csak épp az a kérdéses, hogy hol és mi keményebb, és hogy ennek van-e bármi köze a megszerzett tudás mennyiségéhez.