A házasság csak egy papír?

40!

Akkor költözz lakatlan szigetre!

Ennyi erővel a törvényeket sem kell betartani, mert az "állam rendezkedik"?

Mégis mit rendezkedik egy házasságban az állam meg a vallás? Templomi esküvőt sokan nem is tartanak, hivatalosan nem is ismerik el.

Ez a "csak papír" nagyon sokba fog kerülni, ha válásra kerül a sor, vagy nagyon sokat fog érni, ha megbetegszel, lebénulsz, megvakulsz vagy a jót nézve gyereked születik.

De igazad van, végülis csak egy papír.

A 40es keserű válaszán elgondolkodva az jutott eszembe, hogy mostanában nem is egy ismerősöm került nagyon kellemetlen helyzetbe amiatt, mert a társuk váratlanul és fiatalon meghalt, és mivel a házasság csak egy papír, egyikük sem volt összeházasodva.

Az öröklésnél viszont nagyon kellemetlen helyzetek is kialakulhatnak, arról nem is beszélve, hogy a temetésről is a legközelebbi hozzátartozónak kell rendelkezni, és ha nincs feleség, akkor az az anyós. Akivel esetleg nincsenek is jóban, és az anyós csakazért is emígy szervezi, pedig az élettárs amúgy szerette volna...

Összegezve, túl azon a romantikus ideológián, amit én is magaménak vallok, miszerint a házasság a párkapcsolat, a szerelem, az elköteleződés legfelsőbb szintje, én külön nyugodt vagyok, hogy váratlan halálom esetén nem hagyok magam után egy jogi katyvaszt, megnehezítve a helyzetét hirtelen magára maradt, gyászoló társamnak.

Ettől még eszembe sem jut, hogy bármit rám akarna kényszeríteni állam vagy egyház.

#44, nincs semmi keserű a 40-es válaszomban... egyrészt puszta tényközlés (nem is értem, hogy akik azt kérdezgetik, hogy "dehát mit rendeszkedik az állam" azok még nem olvasták a CSJT-t??? "IV. Fejezet A házastársak jogai és kötelességei") Namost egy kapcsolatban szerintem mi döntjük el, hogy mit várunk el magunktól és egymástól, és nem más...

A felvetett problémák meg könnyedén lekezelhetőek egy közjegyző előtt aláírt papírral, nem kell hozzá se felszallagozott néni, se kiöltözés, se megsértődő rokonok, se semmi ... csak mi magunk, meg a személyink...

"és ha nincs feleség, akkor az az anyós. Akivel esetleg nincsenek is jóban, és az anyós csakazért is emígy szervezi, pedig az élettárs amúgy szerette volna..." - az meg csak halkan említeném meg, hogy ha az embernek nincs házastársa, akkor tényszerűen anyósa sincs, tehát ezt nem is értem, hogy gondoltad...

Számunkra egyáltalán nem egy papír a házasság. Két évig éltünk együtt házasság nélkül, mégis, amikor összeházasodtunk, óriásit változott a kapcsolatunk. Én nem a szerelmi kapcsolat legfelsőbb szintjének nevezném a házasságot, hanem a kezdő szintjének. A házasságkötés adta meg azt az alapot, azt az elköteleződést, ami biztonságot adott a szerelmünknek, amiben a kapcsolatunk tovább tudott fejlődni, erősödni, még szorosabbá válni. A házasságban lett a kapcsolatunk olyan, amit érdemes volt ápolni, amit érdemes volt őrizni, amiért érdemes volt küzdeni. 40 éve élek boldog házasságban. Nekem nem csak egy papír.

62N

#46, pontosan, az előbb idézet CSJT nevében nyilvánít házastársnak, teszi rád nézve kötelezőnek a "IV. Fejezet A házastársak jogai és kötelességei" című xart...

Egyébként fel nem fogom minek ezen vitatkozni, aki akar házasodik, aki nem akar az meg nem... az előző - ahogy írja - 40 éve házas, mi meg 26 éve vagyunk nem házasok. Ez kb ennyi és így van jól... (59/F)