Hogy kezelitek az ilyen játszótéri helyzeteket?
Mostmár sokadszorra fordul elő velem, hogy amíg én próbálom "nevelni" játszótéren is a gyerekemet, addig más nem igen és nem tudom hogyan kellene ezekre reagálnom.
Pl. tolakszik más elé a gyerekem a mászókán, rászólok, hogy legyen türelmes, nem lökdősődünk, nem sietünk. Ha más tolakszik az enyém elé, simán hagyja anyuka félrelökni a kislányomat. Ez kb. rendszeres...
Vagy szívesen megosztjuk a homokozó játékainkat, ha irigykedik a kislányom, megbeszéljük, hogy ezzel játszhat most egy kicsit a kisfiú is, ő lapátoljon csak tovább, stb., a következő pillanatban meg kitépi a gyerekem kezéből a homokozólapátot. Anyuka csak néz mint hal a zacsiban, meg én is, hogy amúgy ilyenkor nem illene rászólni a gyerekére?
A mai legfrissebb eset, ami miatt a kérdés született szintén homokozós eset. Kislánynak nem hoztak homokozó játékokat, kinézte a miénket, nem gond. Egy darabig játszottak is szépen egymás mellett, majd egyszercsak a kislányom homokot dobott a másik kislány felé. Nem történt semmi, de rögtön rászóltam, hogy nem dobálózunk a homokkal. Pár perc múlva a másik kislány elkezdte lapáttal dobálni a homokot a lányom ölébe, lábára fejmagasságból úgy, hogy pont telibe az arcába fújta a szél, rögtön a szeméhez is kapott, majd sírdogálni kezdett. Kiemeltem a szituból, anyuka csak bambul, nem szól egy szót sem... Amellett, hogy a gyerekét is letolnám ilyenkor, legszívesebben anyukát borítanám képen egy vödör homokkal.
Hogy kéne az ilyen helyzeteket kezelni? Mert én amúgy lassan kezdem azt érezni, hogy én vagyok a gáz, mert ezzel kb. azt fogja megtanulni a gyerekem, hogy mindig rendelje alá magát másnak, vagy hogy is mondjam. Hogy másra nem szólnak rá, másnak lehet, csak neki nem. Nyelje be, fogadja el a számára igazságtalan helyzeteket. Véletlenül sem akarom, hogy ez az üzenet menjen át, de mostmár azért kérdezget, hogy a másik miért csinálhatja, amit ő nem? Erre mit kéne válaszolni úgy, hogy egy méterre van tőlem a másik gyerek anyja?
Ez a jelenség általános, vagy csak én szívom be ezekkel állandóan? Már kedvem sincs játszóra menni, vagy másokkal bandázni. Pedig olyan jó kis lehetőségek ezek szerintem a tanulásra... Elkeserítőnek érzem és sajnos nem egy játszó, egy-két anyuka, hanem az utóbbi pár hét sorozatos tapasztalata sok-sok helyről. :(
Ti hogy kezelitek ezeket a helyzeteket?
válasza:Mindjárt 3 éves, én már próbálom magam picit kivonni, pont azért amit te is írsz, mert így arra tanítom hogy állandóan rendelje alá másnak.
Pl adja oda a játékát, attól az az övé, más meg nem adja oda neki, vagy ne tolakodjon a mászókám vagy az ugráló várban, közben meg 15en vágnak elé.
Amíg nincs balhé csak figyelek.
Nyilván ha elkezdik egymást csapkodni vagy lökdösni a csúszda tetején, akkor megyek, de meg kell tanulnia magáért kiállni is valahol.
Mindjárt 3 éves.
válasza:Már sehogy, ilyen játszótéri bunkók miatt csináltunk itthon mini játszóteret...
Volt, hogy vittünk homokozóba eszközöket, mi épp nem játszottunk vele, volt egy kislány, nyugodt szívvel átengedtük neki. Olyannyira kisajátította, hogy ordítozta, hogy az enyém, az enyém. Én bizony mondtam, hogy nem, az a miénk, de játszhat vele. Aztán fejbe vágta vele a fiamat, ott azonnal kitéptem a kezéből a lapátot, nem szóltam, mert ott állt felette a töketlen apja, reméltem helyre teszi, de csak üngyülübüngyülü kis egyke királylányocskám, hát ilyet nem szabaaaaaaad ám - mézes mázos hanggal. És hagyta, hogy ott álljon továbbra is a fiam felett mérgesen szuszogva, úgyhogy összepakoltam, és eljöttünk. Volt visítás a kislány részéről, hogy elviszem a játékokat...
Meg volt, hogy egy másik gyerek konkrétan abban lelte örömét, hogy engem dobált fával, arra 3x is rászóltam, de amúgy az anyja mellett álltam, ő se bírt vele.
Ezek voltak a legdurvább esetek, de igen, simán rászólok a másik gyerekére, vagy a sajátomnak mondva, hogy ő csinálja, neked sem eltűrni, sem ilyet tenni nem kell, attól.
válasza: válasza:Így lesznek életképtelen és antiszocok a ti gyerekeitek, akiknek az anyja hagyja őket meg lesznek a dominánsak.
Pl én pontosan ezért nem akarok otthoni játszóteret, megyünk a jatszira és megismeri az emberi kapcsolatokat, mi hogy megy.
válasza:És aki engedi hogy pofátlanul előre tolakodjon a gyereke az hogyan fogja türelemre és helyes viselkedésre tanítani?
Ja, sehogy...
Ezek lesznek az elcseszett gyerekek akik később a saját szülei fejére nőnek mert Pistikének nincsenek szabályok...
válasza: válasza:Ilyen nálunk is volt hogy a játszón kitépte a motort a gyerekem alól a másik gyerek.
És mikor szóltam neki adja vissza fel se állt. Oda mentem felállítottam üvöltött h az enyém,és az anyja akkor szólt be nekem h itt mindenki használhatja mindenki cuccát,ne legyünk irigyek.
válasza:"Vagy szívesen megosztjuk a homokozó játékainkat, ha irigykedik a kislányom, megbeszéljük, hogy ezzel játszhat most egy kicsit a kisfiú is"
Ezek szerint TE akarsz megfelelni másoknak, a kislányod nem akar osztozkodni. Nagyon káros dolog irigynek nevezni, mert saját maga akar rendelkezni a saját dolgai felett. Ha ő magától megosztja, ok, de "jaj, nem szabad irigynek lenni!" meg hasonlóval rávenni nem helyes.
Ebben konklúzió van a gyermekpszichológusok közt. Ezzel a hozzáállással megfelelési kényszert plántálsz bele.
válasza:24es és így lesznek azok a gyerekek akiket a többiek utálnak és ha anyuci nem látja úgy megverik hogy mentő viszi el:-D
Ismerek ilyet anyucid rá hagyta., a játszótér meg kiutálta a kis kölköt, anyuci meg nem értettre miért megy mindenki haza aha a kis mauglija megérkezik miért nincs már 8 éve egy barátja se, miért nem hívják egy játszótéri zsúrra se, sőt inkább összepakolunk és elmegyünk ha megjelenik.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!