Mi a véleményetek a "vállalkozz itthon" pályázatról?

[link]

[link]

[link]

Amihez a magyar államnak közé van, abban ne bízz meg. Lehet, hogy bejön, lehet, hogy nem és ha nem, senki nem fog érte helyt állni.

Teljesen rossz látásmódja van a programnak, ahogy a társának is, a "gyere haza fiatalnak" volt.

Ott csak az angliai magyarokra koncentráltak és aki nem kvalifikált munkaerő volt kint, annak alig volt ehhez komolyabb tőkéje, míg a magasabb kvalifikációsakat nem mozgatta meg az itthoni lehetőség. Mindent összevetve, a kint dolgozók zöme nem is akar itthon vállalkozni,-inkább fektetett ingatlanokba - amikor pl. egy ltdvel 12 millió helyett 29 millió az áfamentesség határa, egyszerűbb adminisztráció, kevesebb adóterhek stb. Ezekhez pedig olyanoktól kaptak "támogatást", akik maguk sem igazán rendelkeztek nagy tapasztalattal a vállalkozásfejlesztés terén. Iparkamarák, Vállalkozásfejlesztési alapítványok helyett Fivosz - akiknek nem is volt megfelelő infrastruktúrájuk ehhez, így egy évet csak amiatt csúszott az egész, mert közbeszerzést kellet lefolytatni egy oylan szervezetnek, akik úgy nyerték el a mentorálást, hogy se tapasztalatuk, sem eszközeik nem voltak ehhez. Míg a többieknél minden adott volt és végül egy cég tartotta a képzéseket is. Azután a másfél évre elcsúszott kifizetésekkel sorra csődöltek be a szakmai tapasztalat nélküli mentorok által "életképesnek" ítélt projektek, a nem kell hozzá 10% önerőtől több mantrával :-)

Akiknek meg volt/van tőkeerejük azokkal nem is foglalkoztak. 2014-ben ( ezekkel egy időben ) indult sajt programom.

Már abban megfogalmazásra kerültek ezek:

"Motivációjukat tekintve, a jövedelmezőségi szint emelkedése és a jobb életkörülmények elérését jelölték meg zömében a válaszadók. Többen egyéb válasz mellett, külön kiemelték a banki hiteltartozást is, amely a HVS helyzetelemzésében is megjelenik, mint az utóbbi évek likviditási helyzetét és fizetőképességet befolyásoló sajátos problémakör. A teljesülő jövedelmi szint emelkedésével, a válaszadók mintegy 80%-a tud megtakarítás eszközölni, a jövedelmük 25%-át meghaladó mértékben, míg a teljes jövedelem 75-100%-át közel 19%-uk tudja havonta félre tenni. "

A válaszadók 81,3%-a rendelkezik megtakarításokkal, amely adatból kiderül, hogy a 25% alatti megtakarítással rendelkezők, vagyis a megkérdezettek 19%-a (6 fő) nem tud félretenni havonta, amely nagy valószínűséggel a magasabb megélhetési költségekkel járó szárazföldi munkavállalók 25%-os (8 fős) táborból kerülhetnek ki. "

Indulás óta minden kapacitásunk fullon fut, több már itthoni főállású vállalkozón van, akik hazajöttek és most keresnek annyit, mint kint alkalmazottként. De ennek nincs olyan feltétele, hogy főállásban lehetsz csak vállalkozó 3 éven át, ha törik, ha szakad...

Épp emiatt, inkább abban gondolkozz ha van családtagod, aki potenciális lehet egy közös üzletben ( kft alapításban ) , Te add a tőkét és tapasztalatod a területen, ő meg igényeljen a munkaügyiből önfoglakoztatóvá válás támogatást és 2-3 év után talán Te is itthon tudsz maradni, ha akarsz egyáltalán és lesz mire hazajönnöd és nem lesz majd mindig könnyebb út a kinti meló.

Nem így vaktában lövöldözve, ahogy kitalálták a hülyeséget, hogy majd erre özönlenek haza a kinti munkavállalók.... Ráadásul megcélozva a legkisebb tőketartalékos munkavállalókat :-))

Ma tartunk ott, hogy az illetékes szervek vakargatják a fejüket, hogy a kamionosokat "haza akarják hívni" hasonló programmal. Kb 6 éve már leírtuk ezeket a fejlesztések során:

"A hazatérésről alkotott véleményükben egyharmaduk nem is tervezi a magyarországi letelepedést, míg a hazai lehetőségekben is gondolkodók körében a jövőkép, inkább alkalmazotti jellegű, semmint vállalkozói.

Noha ennek kapcsán célszerű azt is leszögezni, hogy a hatályos jogszabályok alapján, az elmúlt 3 évben, legalább 1 évet dolgozók jogosultak lehetnek jövedelempótló támogatásra, melynek mértéke,- figyelembe véve a külföldi jövedelem összegét-, a maximális értéket közelíti, vagy azt adott estben meg is haladja, mely nem sokban marad el, a szakképzett munkaerő hazai átlagbérétől. Emellett, amennyiben a munkáltató Európai Unión belüli cég, jogosult lehet a munkavállaló nem Magyarországon kérvényezni a munkanélküli ellátását, hanem attól egy jóval magasabb összegű, vagy hosszabb idejű ellátást igénybe venni, abban az esetben, ha a munkaadó szerinti országban jelentkezik be munkanélküli ellátásra.

Így a hazai munkavállalás motiváltságának alapja nem lehet a munkabér. Tapasztalat szerint, így akik haza is térnek, a megszokott jövedelmi viszonyok megváltozásához nehezebben alkalmazkodnak és könnyebb megoldásnak tartják, ha ismét külföldön próbálnak újra munkát találni.

"Azok, a jelen esetben csak rövid kérdésekben megkérdezett, éves szinten 5-7000 főt közvetítő irodák által biztosított munkaerők, akik a jövedelmük 25-100%-át tudják megtakarítani havonta. Hozzátéve, hogy béren kívüli juttatásként, további - a fizetésük átlag 40-50%-ával megegyező mértékű- egyéb bevétellel is rendelkeznek készpénzben, borravaló formájában.

Vagy épp, a határ menti területekről Ausztriába ingázó munkavállalók, adott esetben a kamionsofőrök, a hajós és légitársaságok személyzete, vagy a 6 hónapnál rövidebb időszakot külföldön dolgozók, akik nem jelentkeznek ki magyarországi lakóhelyükről, hozzájárulva ezzel az elvándorlási statisztika szinten tartásához.

Véleményem szerint megbecsülni sem lehet ezt az összeget, amivel ezek a munkavállalók hozzájárulnak elsősorban önmaguk és családtagjaik megélhetéséhez potenciális friss tőkét képviselhetnek a helyi beruházások kapcsán.

Arról, hogy miként is gondolkodnak a jelenleg külföldön dolgozók a hazatérésről és a hazai befektetésekről, valamint milyen perspektívát látnak jelenleg Magyarországban, arról a további kérdésekre adott válaszok alapján lehet következtetéseket levonni."

A 10. kérdésre adott válaszok alapján, az eredeti programtervből kikerült a helyi nonprofit szervezetek létrehozásának ösztönzése, mivel a bemutatott válaszok közül senki nem jelölte meg a „nonprofit szervezet létrehozását” és a válaszadók 50%-ának is csak egy harmada nyilatkozott arról, hogy saját vállalkozást hozna létre Magyarországon.

A befektetési lehetőségek közül, legnagyobb arányt képviselik az ingatlanba fektetők és a banki-biztosítási termékeket preferálók. Mivel a megkérdezettek jelentős aránya támogatja folyamatosan a hazai családtagokat, így az ilyen jellegű ösztönző befektetéseket új alapra, a családi vállalkozások indítása a munkanélküli családtagok bevonásával, vagy a családi gazdaságok indításának szintjére kellett helyezni hangsúlyosan. "