Tiltja azt valamilyen törvény hogy egy alkalmazottunknak átutaljunk egy összeget a cégünk nevében, majd smsben tájékoztassuk, hogy milyen pluszmunkát várunk el tőle?
nem én keveredem bele, egyes hozzászólók kevernek.
Én csak a félreértéseket tisztázom, aminek látszólag nincs eredménye mert valójában nem félreértésről van szó, hanem szándékos ferdítésről. Mégis van haszna ennek, mert aki korrekt válaszolási szándékkal jön annak összeáll a kép s kikerülheti a trollokat.
Az előző hozzászólónak(ról) pedig:
Többféle jogviszony létezik, ezek egyike az eseti megbízás. Fesorolhatnám akár az összest is kérdés minek? Magad is utána nézhetnél, ha érdekelne s nem csak trollkodni járnál a netre.
Munkaviszonyon belül is és kívül is meg lehet tenni. Attól még nem lesz valami burkolt hogy pluszmunka. Nagyon érthetsz a témához ha mégcsak nem is hallottál olyanról, hogy munkaviszony alatt a munkáltató megbíz valaki egy eseti munkával. A burkolt foglalkoztatás nem ezt jelenti, hogy megbíznak valakit egy szabályos szerződéssel. Érdemes lenne utána nézned a fogalmaknak mielőtt itt osztod az észt.
Szóval a hozászolásod megint több sebből vérzik. Ne magadból indulj ki nem mindenki gondolkozik sumákolásban, még akkor se ha folyton ezt erölteted.
Tehát: Nem burkolt foglalkoztatásban adom ki az alkalmazottnak,(aláírt szerződés van, vagy ha nincs aláírva akkor semmilyen munkaviszony nincs se burkolt se nem burkolt, s akkor téma sincs, csak pénz visszafizetés van egy olyan összegé amihez nem kapcsolódik teljesítés). Szóval ha van szerződés (gyengébbek kedvéért:aláirva, hogy érvényes legyen és tartalmilag is a hatályos jogszabályoknak megfelelően, hogy szintén érvényes legyen) azonban ha eredménytelenül végződik annak meg lesz a szankciója. Ugyanúgy mintha a főállású munkáját végezné eredménytelenül. És nem számít hogy smsben szóban vagy egyéb írott felületen kapta az utasításokat, ez egyáltalán nem számít. Azt akarod itt beadni hogy más az ha pl. papíron s más az ha emailben kapja az utasítást? netéán szóban? Ha nem végzi el a munkát annak így is úgyis következményei lesznek. ha nem vállalja el, annak is (Vissza kell adnia a pénzt, nem első lesz a listán (már ha addig első volt s nem sokadikként került rá a sor. De ha igyis van ha nem vállalja el a munkát azzal lejjebb kerül.)
Mindegy felesleges a részletekbe bocsátkoznom olyanokkal akik az alapokkal sincsenek tisztában. A lényeg, nem nulla munkára fizetek, hanem elvégzett munkára, nem burkolt foglalkoztatásban. Ha te folyton ilyesmikben gondolkozol, az a te problémád, nem az enyém. És azonban javaslom, hogy inkább felejtsd el ezeket, s nyiss inkább a legális megoldások felé, ahogy én (a kérdésem maga is erről szól, a legális megoldások keresése) de a döntés a tied.
válasza:Hát ebbe jól belekavartad magad... :-))
Nem azt kifogásoltam, hogy helyileg Budapest vagy vidék, ebédlő, vagy iroda, hanem hogy itt a válaszaidban írtad volna, hogy az sms küldés előtt már aláírja a szerződést az alkalmazott, hogy az MT. szerint burkolt foglalkoztatási jogviszonyba kezd.
" aláírja a szerződést az alkalmazott, hogy az MT. szerint burkolt foglalkoztatási jogviszonyba kezd."
Ehhez remélem nem kell hozzászólnom.
válasza:"A lényeg, nem nulla munkára fizetek, hanem elvégzett munkára, nem burkolt foglalkoztatásban. "
"egy alkalmazottunknak átutaljunk egy összeget a cégünk nevében, MAJD smsben tájékoztassuk, hogy milyen pluszmunkát várunk el tőle"
Érzed a különbséget? Előbb utalsz , utána utasítasz. :-)
és ismered ezeket?
- Írásbeliség [Mt. 76. § (2) bekezdés]
Az elvégzett munka díjazása [Mt. 102. § (4) bekezdés]
Munkaviszony esetén a munkáltató az Mt. szabályai szerint megállapított, rendszeres díjazásban (munkabér)
részesíti a munkavállalót, mely az elvégzett munka ellenértéke. Mindez szintén nem kizárólagos minősítő jegy,
hiszen maga az Mt. rendelkezik úgy, hogy ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak egy része alapjául
szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, a díjazást az ennek megfelelő időpontban
kell kifizetni. Ugyanakkor - és ez viszont munkajogi sajátosság - legalább havonta ilyen esetben is előleget kell
fizetni.
A vállalkozási, megbízási díj a feladat elvégzése, illetve - vállalkozás esetében - a megállapodásban meghatározott
eredmény létrehozása után tipikusan egyszeri díjként jelenik meg. Annak a ténynek a megállapítása, hogy a megbízott/vállalkozó egy kifizetőtől kapja díjazását, önmagában még
nem minősíti át a jogviszonyt munkaviszonnyá, azonban, ha e minősítő jegy megállapítása mellett más, elsődleges és
másodlagos minősítő jegyek is megállapíthatóak, ez már a munkaviszony megállapítását alapozhatja meg.
Elsődleges minősítő jegyek:
A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás [Mt. 76. § (5) bekezdés, 103. § (1) bekezdés
a) pont]
A végzett munka jellege meghatározó a szerződés típusa szempontjából. Munkaviszony esetében az ellátandó
feladat, illetve tevékenység közvetlenül és konkrétan a munkakör által meghatározott. Az ellátandó feladat
folyamatosan, ismétlődően jelentkezik. A munkaviszonyt meghatározó minősítő jegy a munkavégzés tartalma
alapján megjelenő rendszeresség. A munkavállaló nem egy ügyet gondoz, általában nem egy konkrét feladat
ellátására, illetve munkavégzéssel elérhető eredmény teljesítésére szerződik, hanem egy adott munkakör folyamatos
ellátására. A munkakör azoknak a feladatoknak, tevékenységeknek az összességét jelenti, melyeknek ellátására,
elvégzésére a munkáltató alkalmazottját kötelezheti. A munkakör, mint tevékenység-összesség a polgári jogtól
idegen fogalom, a megbízási, vállalkozási szerződések általában egy-egy konkrét munkára, megrendelésre szólnak.
A munkaviszony keretében általában nem a konkrét feladat, hanem a munkakör meghatározott, az ebbe tartozó egyes
tevékenységek ellátására utasíthat a munkáltató. Amennyiben a megbízási vagy vállalkozási szerződésben foglalt
egyedi ügyek, feladatok ténylegesen egy adott munkakör betöltését jelentik, a felek között munkaszerződés jött létre.
Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása [Mt. 102. § (1)
bekezdés, 103. § (1) bekezdés a) pont]
Munkaviszony fennállása esetén a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli, köteles a munkavállalót a
munkaviszony fennállásának tartama alatt munkával ellátni. Ilyen általános kötelezettség polgári jogi jogviszonyok
esetében nem áll fenn. A munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli. Köteles az előírt helyen és időben,
munkára képes állapotban megjelenni, a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni.
Másodlagos minősítő jegyek:
- A munkavégzés helye [Mt. 103. § (1) bekezdés a) pont]
A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkavégzés helyének meghatározása. A munkavégzés helye a
munkaviszony szabályai szerint a munkáltató székhelye, telephelye. Vállalkozási és megbízási jogviszony esetén a
megbízott a feladat teljesítésének helyét maga választhatja meg, illetve a munkavégzés helye a feladatellátáshoz
igazodik, így bizonyos megbízási vagy vállalkozási szerződés alapján ellátott tevékenység helyhez kötött (pl. az
oktatás vagy az építkezés helyszíne).
- Az irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog [102. § (3) bekezdés b) pont, 104. §]
A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Az utasítási jog megléte ugyanakkor
önmagában csak az egyik, de nem kizárólagos - nem feltétlenül döntő - szempont a minősítés során.
A Ptk. is tartalmazza az utasítás jogosultságát, ettől
nincs megfosztva sem a megbízó, sem pedig a megrendelő [Ptk. 392. § (1) bekezdése és 474. § (2) bekezdése]. Az
utasítási jog esetében a tartalom tekintetében meghatározó a különbség a munkajog és a polgári jog között.
Munkaviszony esetén az utasítás a munkavégzés minden fázisára, elemére kiterjedhet, ugyanakkor a megbízásnál és
különösen a vállalkozásnál az utasítási jog az ügy ellátására és a munkavégzéssel előállítható termékre, szolgáltatásra
és nem a munkavégzés részleteire vonatkozik.
- A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása [Mt. 103. § (1) bekezdés a) pont]
Önmagában az a tény, hogy a munkát
végző személy teljes munkaidős munkaviszonnyal rendelkezik, még nem minősíti az általa létesített egyéb
munkavégzésre irányuló jogviszonyokat. A teljes munkaidős munkaviszonyon felül létesített munkavégzésre
irányuló jogviszonyok esetében is teljeskörűen indokolt vizsgálni a jogviszony minősítő jegyeit.
Nem tudom, miért akarod a gyengeségeid rám vetíteni, nekem nincsenek munkaügyi gondjaim, vagy többes jogviszonyban foglalkoztatottjaim :-)
"sms küldés előtt már aláírja a szerződést az alkalmazott"
Remélem ehhez sem kell hozzászólnom. Egy sms fogadásához semmit, ismétlem semmit se kell aláírni. Legfeljebb a mobilszolgáltatóval a szerződést, de azt se muszáj mert vannak már olyan megoldások, hogy veszünk egy mobilt a tescoban s vagy azonnal alkalmas sms fogadásra vagy a kezelőt fel kell hívni adat egyeztetésre, esetleg neten kitölteni valamit de aláírni nem kell. De ha olyan megoldást választunk ahol alá kell írni akkor se munkaszerződést kell aláírni hanem mobilszolgáltatóval való felhasználói szerződést. Hasonlót egy adásvételi szerződéshez. Nagyon keversz nagyon keversz s kíváncsi lennék, miért.
válasza:forrás lemaradt:
7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv
a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokról
Ami alapján meghatározhatják a burkolt foglalkoztatást :-)
""A lényeg, nem nulla munkára fizetek, hanem elvégzett munkára, nem burkolt foglalkoztatásban. "
"egy alkalmazottunknak átutaljunk egy összeget a cégünk nevében, MAJD smsben tájékoztassuk, hogy milyen pluszmunkát várunk el tőle"
Érzed a különbséget? Előbb utalsz , utána utasítasz. :-)"
nem kellen egybemosni különböző fogalmakat mert ebből lesz a kavarodás.
Persze ha szándékos kavarás a cél az más.
Az utalás nem egyenlő a fizetéssel.
csak hasonló.
Érdemes lenne az előleg fogalmát megnézni, foglaló fogalmát stb stb. van rá törvény mi mikor jár vissza s mi nem.
Egységben szemlélve ezeket talán megérted végül, mikről van szó.
Az pedig hogy elöbb utasitok utána utalok, vagy forditva netán utalás nélkül utasitok, vagy ép utasitás nélkül utasitok.
Ezek csak a lehetséges kombinációk attól függően hogy éppen milyen művelet történik, de túl nagy jelentősége nincs ezeknek a részleteknek. elünyeik és hátrányaik vannak és értelemszerüen mindig azt kell alkalmazni aminek nagyobb az előnye s kisebb a hátránya. Ez nem e kérdés része mert ez adja magát, s törvényes keretek között alkalmazva minden variáció törvényes. (Mondjuk ez minden másra igaz, törvényes keretek között még a gyilkolás is törvényes hogy az egyik leg extrémebb példát hozzam)
"és ismered ezeket?"
Ezeket nem a cégvezetőnek, cégtulajdonosnak kell ismernie hanem azoknak a szakembereknek akiknek ez a feladata. Könyvelő, ügyvéd, egyéb munkaügyi alkalmazott.
Sorolhatnám.
A szerződést is ezek irják.
Kevered a munka utasitás és a munka szerződés fogalmát.
De az állandó és időszakos illetve esei munka fogalmát is és még sokminden mást is.
Munkaköröket is keversz pl.
Talán még rangot is, akár a portással vagy pizzafutárral is megüzenhetek egy utasitást a beosztottamnek, nem ez a kérdés. A kérdés az utalással kapcsolatos valamint az ünetet jellegére az hogy most pont sms vagy pizzafutár adja át sokadrendű. Vagy szerinted pizza átvétele elött is szerződést kell irni, hogy elfogadunk e üzenetet tőle vagy nem? Esetleg tilos szóba állni vele? (mondjuk hallottam már ilyen munkahelyről ahol meg akarták tiltani a beszédet, volt is botrány belőle...)
"Ami alapján meghatározhatják a burkolt foglalkoztatást -)"
Ha ilyen világosan le van írva akkor mitől nem egyértelmű neked, hogy az általad idézett és más (pillanatnyilag hatályos) szabályokat betartva NEM BURKOLT FOGLALKOZTATÁS történik?
Oké megeshet hogy valaki mindent betart mégis elítélik, de ne keverjük ide az intézményesített csalás fogalmát akkor se ha ez állami szinten történik egy diktatúrában.
A nácik is hoztak törvényeket amit törvényesen be is tartottak, de végül mégiscsak felelniük kellett értük, mint törvénytelenségekért...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!