Rutinos vállalkozók: hogyan engeditek el, hogy arra gondoltok, mi lesz, ha állást kell keresnetek?

Éreztem és ezt úgy kapcsoltam ki, hogy elmentem főállásba dolgozni :D

Nem kamuzok, valóban elmentem főállásba dolgozni, mert a vállalkozásban már nem tudtam annyit dolgozni, amiből megéltünk volna - pedig nincsenek nagy igényeim - s így alkalmazott lettem és mellette vállalkozó voltam.

A Te helyzeted más és az nagyon jó, hogy több lábon állsz (ez szerintem ma már alap kellene, hogy legyen a vállalkozásoknál), viszont Neked jól megy, nem vagy rászorulva a főállásos létre :-)

Én azt gondolom, hogy egyáltalán nem probléma, ha időnként "bekattan", hogy ha állást kell keresned, ez hasznos lesz.

Szerintem inkább az lenne a probléma, hogy ha olyan elvakult lennél, hogy meg se fordul a fejedben, hogy másképp is létezhetnek a dolgok.

Szerintem csak "óvatos duhaj" vagy :-) - nem gondolnám, hogy ez probléma.

Értem én, amit mondasz, de a siker nem mindig CSAK rajtunk múlik.

Meg aztán Te magad mondtad, hogy több lábon állsz - hát ez is az egyik (tartalék) lábad - szerintem... :-)

Hiszen nem úgy gondolsz rá, hogy jajj istenem, nem megy a vállalkozásom és el kell mennem alkalmazottnak, hanem úgy, hogy az a tanulás, az a döntés más helyzetben is jó lesz, a hasznodra válik.

Én tényleg nem látom ezt problémának :-)

Nekem az állás, mint ötlet önmagában erős ellenszenvet vált ki, ugyanis nagyon úgy éreztem, hogy mindenhonnan azt nyomják a képembe, hogy:

- magoljál mint a majom

- szerezz szépen papírt

- menj szépen állásba, ahol reggel 7-kor felkelsz és a főnököd majd megmondja hogy mit csinálj

Lehet, hogy én komplikálom túl, de mindenhol úgy éreztem, az általános iskolától a középsulin át az egyetemig, hogy a régimódi japán módszer dívik, azaz "a kiálló szöget be kell verni". Kontextus nélkül szinte minden mindenhol az állásokban dolgozó emberekről szól, mintha ez lenne a gold standard, aminek meg kell felelni: papír, állás. Ennek lehet oka a szocializmusból ránk szakadt oktatók, az elavult oktatási rendszer, az idős rokonok sikerben való kételkedése, stb. nem tudom.

... igazából ezt így leírva biztosan én komplikálom túl, de nekem ez egy nagyon erős eszköz amellett, hogy az állás intézményét saját magam számára szóba sem vehetőnek vegyem. Emiatt van szép pénzügyi tartalékom (mindig legalább fél évnyi, pedig nagy lábon élek).

1,3 vagyok és tudod, mi jutott még eszembe, kérdező?

Lehet, hogy azért is jut gyakran eszedbe ez az "állás" dolog, mert tudat alatt biztonságra vágysz... mert lássuk be, azért egy vállalkozás mindig hordoz magában mobilitást, kockázatot, stb. - még ha generációk óta is tart.

Mit tudnál megtanulni bárhor, amit a való életben, valódi üzleti körülmények között, piaci versenyben nem tanulsz meg, főleg akkor, ha mellette önfeljesztéssel is foglalkozol?

Van egyetemi diplomám, viszont, ha újra megszületnék, akkor az sem lenne biztos, hogy egyetemre mennék, elpazarolt időnek érzem. Hamarabb kezdenék vállalkozni.