Mik lehetnek még "eszközök"?

nem olvastam ezt a könyvet, de a forrás és az eszköz leginkább számviteli fogalmakként ismertek, és nagyon nem ezt jelentik. Nem hiszem, hogy a szerző más értelemben használná, inkább te értettél valamit félre.

Az eszköz talán a kézzelfoghatóbb, mindaz a vagyon, amivel a vállalkozás rendelkezik. A forrás pedig, hogy az miből lett finanszirozva (saját forrás pl. az alapító által rendelkezésre bocsátott törzstőke, idegen forrás pl. egy bankkölcsön). A kettős könyvelésben minden tételt le kell könyvelni forrás, és eszköz oldalon is. És mindkét oldal összege (a mérlegfőösszeg) ugyan annyi.

Ha magánemberként ingatlanbefektetéssel foglalkozol, akkor nem kell kettős könyvelést vezetned. De ha ezt mégis meg akarod tenni (mondjuk hogy gyakorold a számvitelt), akkor eszközök lesznek az ingatlanok, a berendezések, források pedig az a pénz, amit beletettél, amit hitelt felvettél, de az is, ami hasznot realizálsz (tárgyévi mérleg szerinti eredmény, illetve ha a korábbi év eredményét bent hagyod, akkor az eredménytartalék). Az autót, meg a házat, amiben laksz, ne keverd ide.

Lakásba is be lehet fektetni hitelből, ha nincs elég tőkéd. A jelenlegi kamatszint mellett megérheti (persze kockázat van a dologban). Aztán sokan ajánlják a garázst kezdő (és kis tőkéjű) ingatlan befektetőknek.

A konyvben valoban ugy van ertelmezve ahogy a kerdo irta. Szerintem nincs pontos magyar megfeleloje

Asset (penzt hoz) es Liability (penzt visz) a ket szo. Angolul keress ra, nem hiszem hogy van ra jo magyar szo

ez a két fogalom pedig angolban is a számviteli forrás-eszköz értelemben használatos. Minden hasonló könyv azzal indít, hogy a saját lakás, meg kocsi, az nem befektetés, de a forrás fogalmat ide keverni elég zavaros, angolul is, magyarul is.

Na de a kérdés annyi volt, hogy akinek nincs egy lakásnyi pénze, az mibe fektessen. Ennek igazából semmi köze az előtte a könyvből idézett eszköz-forrás meghatározáshoz. A kérdést pedig megválaszoltam már fent: vagy vegyél hitellel lakást, vagy vegyél olcsóbb ingtalant, pl. garázst. Mindezek mellett persze nem muszáj az ingatlan piacnál leragadni, belekezdhetsz valami vállalkozásba is.

Sajnos ezek a siker könyv szerzők a közgazdaságtani alapfogalmakat is felül írják sokszor. Én speciel a cashflow négyszöget mai napig nem tudom értelmezni 😀.

Összességen pedig hiába olvasol ilyeneket okosabb, gazdagabb tőle nem leszel révén olyan alapvető közgazdaságtani alapokat mellőz mint pl. a területi egyenlőtlenség is.

Itt kezdődik a gond, hogy magát akkor a metódust nem érted meg, ha ezekre vársz választ.

Bármi lehet eszköz ez esetben és valós igényű keresleti igényt elégít ki, így keletkeztethet ellenszolgáltatást/ vagyoni előnyt Neked.

Egy információ, gondolat, ötlet, egyéni tudás is lehet, amit eladsz (amit megfizetnek) de akár egy fűnyíró is lehet eszköz, ha a szomszédnak nincs és odaadod neki amiért ő valami mást ad neked. Érdemes a szabad kapacitásokat így felhasználni eszközként. pl. jól írod a garázst, de nyilván -megint közgazdaságtan bejön a költség/haszon elemzés - . Míg te kint parkolsz az autóval garázs helyett, amit bérbeadsz, addig mennyit veszít az értékéből az autód a külső hatások miatt, szemben a bérbeadásból származó bevételeddel.

Vállalkozás is lehet, de akár egyéni vállalkozás is, mivel alkalmazottad is végezheti a napi 10 órás munkát, míg te is. Utóbbi esetben reálisan kétszer annyi bevételed és másfélszer annyi kiadásod lesz, míg követve kyosaki útmutatását, te hátradőlnél és alkalmaznál embert aki helyetted dolgozik 1-szeres bevételért, amiből még bért és járulékot is fizetned kell, tehát az eredményed kb az előző negyede lenne.

Vagy fogadjuk el az ennek nyomán benned kialakult nézetet, és társas vállalkozás osztalékának töredéke lenne csak az eredményed.

Szerinted is a kyosakival jutnál előbbre, dinamikusan és gazdagodnál?

Szerintem sem... Na kb itt jönnek be ezeknek a könyveknek a nem várt negatív hatásai a várt gazdagodás helyett.