Hamarosan átveszek egy nagy családi céget apámtól (nyugdíjba megy), hol tudok infót szerezni a generációváltás buktatóiról?

Oszinten szolva, ha ezt a kerdest itt kell feltenned, apad garantaltan nem hagyja rad a ceget, amit gondolom egy elet munkajaval hozott ossze... 6 eve ott dolgozol, de nincs kapcsolati toked? Hogyhogy nincs? Nem ismered az ugyfeleket? Ha eddig ugy sejtetted, hogy 'oroklod' a bizniszt, miert nem voltal rajta, hogy megismerd oket?

Azert nem fogja ez a ceg sem tulelni a 'generaciovaltast', mert te is csak beleulsz a keszbe, de fogalmad nincs milyen ut vezetett odaig - es nem is nagyon torted magad, hogy megtudd...

6 év elég lett volna arra, hogy az apád téged is bemutasson mindenkinek, meglegyenek ugyanazok a kapcsolataid, mint neki. De mivel az apád, és nem egy vadidegen, aki lelép, és utána a vízözön, feltételezem, hogy nem egyik napról a másikra akar mindenáron kiugrani, szóval ezt még akár pótolhatjátok is.

Mellesleg szerintem a generációváltást a legtöbb cég azért nem éli túl, mert igazából a fiatalabb generáció nem is nagyon akarja továbbvinni a céget. Ha te akarod, nem lesz gond.

Nem vagyok vállalkozó, de amit én tennék, ha ilyen helyzetben volnék:

- Árnyékként követném az apámat mindenhova, amíg nyugdíjba megy. A bizalmas vacsorákra is "bepofátlankodnék", akkor is, ha nem hívtak meg. Egy vállalkozó nem lehet szemérmes, különben éhen hal...

- Amikor nyugdíjba megy, hetente jelentenék neki: X mennyiséget termelt a cég, Y volt az árbevétel, Z mennyiségű likvid pénze (készpénz, bankszámlán lévő) van a vállalkozásnak. Mikor konzultáltam a könyvelőkkel, mit javasoltak, volt-e fluktuáció, miért. Kikérném hetente a véleményét.

- Próbálnám elérni, hogy az apámhoz lojális szakemberek a cégnél engem is egyszer vezetőnek fogadjanak el, minél jobb legyen a viszony velük, mert ők akkor is ott vannak a cégnél, amikor én a beszállítókkal tárgyalok.

- A fluktuációra nagyon ügyelnék, mert ez mindig drága egy cégnek (betanítás, selejt gyártás), és csak rossz visszhangot kelt. Próbálnám egyben tartani a csapatot, a dolgozóimat karácsonyi vacsorával (kötetlen beszélgetések, ingyen kaja=mindenki eljön, ha a dolgozó családját megnyerem magamnak, a dolgozómat is lojálissá tettem), lemennék az egyszerű fizikai dolgozókhoz is néhány percre beszélgetni, mert ennyi idő alatt kiderülhet, ők mit látnak a cégnél, amit én nem. Időben próbálnám felkutatni az utánpótlást, akinek nem kell lóhalálában betanulnia.

- Kik a konkurensek, mit csinálnak, mit fejlesztenek, hogyan hirdetnek, milyen árral dolgoznak, kik a vevőik: ezeket állandóan figyelném.

- Az első időszakban csak próbálnék a víz felszínén maradni. Ha életben maradnánk, akkor jöhetnének a fejlesztések, növekedési tervek.

- A jelenlegi vevőimnek mire van még szüksége, mivel növelhetném általuk a bevételt. Egy jelenlegi vevőt könnyebb rávenni, hogy vásároljon, mint egy újat.

- Lesznek, akik kárognak, szidnak: megnézném, hogy ki mondja, a saját tanácsát megfogadja-e az illető, mennyire hiteles ember.

- Elfelejteném a következő 3 évre a szabadság szót. Nincs vasárnap, pünkösd, mindenszentek a tévé előtt ülve, teát szürcsölgetve. De nem ok nélkül, persze.

- Keresnék apám mellett sikeres embereket, főleg vállalkozókat, hogy ők hogyan csinálják. Vannak klubok befektetőknek, itt lehet kapcsolatot is építeni. Sajnos senki sem él örökké (így édesapád sem), bár reméljük, minél hosszabb idő adatik meg mindenkinek.

- Vannak szakmai kiállítások, oda mindig apámmal és 1-2 szakmai vezetővel mennék.

- Ha lenne párom, törődnék vele, hogy ő hogyan viseli velem ezt az időszakot. Ő a lelki támaszom, én az övé.

Szurkolok neked! Szerintem jó, hogy felteszel ilyen kérdéseket!

Ha megszabad kérdeznem milyen íparágban vagytok jelen? Hány alkalmazotal?

Azert az szerintem nem mindegy hogy mivel foglalkoztok.