Egy nonprofit kulturális egyesületet szeretnék közhasznúvá alakítani, mi ennek a hivatalos útja, hogy kell csinálni, kell hozzá ügyvéd? Ez kb mennyibe kerül, mármint a közhasznúvá nyilvánítás procedúrája?

Szervusz!

Egy nonprofit, közhasznú egyesületnek vagyok az alelnöke, igaz az alapításkor nem voltam még tag, de azt tudom, hogy körülbelül 40 000 Ft (nagyon maximum) mindennel együtt, ügyvéd nem kell, csak közjegyzői hitelesítés meg a cégbíróságra kellenek illetékek, egyéb díjak....stb. Jah az alapszabályt, mivel módosítani kell nem árt egy ügyvéddel átnézetni, maximum ennyire jó ha van a közelben.. De ezt sokszor ingyen is megcsinálják :) /persze ha ismerősöd/.

Ha esetleg szükséged van valamilyen segítségre írj nyugodtan e-mailt.

Nem csodálom, hogy a legitim egyesületi forma nem igazán dívik hazánkban. Az első válaszoló szinte minden szavában rossz. Úgyhogy ne igazán hallgass rá.

Szép dolog az alelnökség, azonban ez nem ad többlettudást arra vonatkozóan, hogy mitől is legitim az a szervezet...

A lényeg:

A közhasznú szervezetekre nem csak az egyesülési jogról, hanem a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény is alkalmazni kell, tehát az alapszabályt a közhasznúsági kritériumok szerint át kell alakítani.

A közhasznúság kritériumai szerint:

1. A szervezet működését és gazdálkodását átláthatóvá kell tenni. [Szabályozni kell a nyilvánosságra hozatal módját, formáját, időpontját.]

2. Meg kell nevezni azon közhasznú tevékenységeket, amelyet a szervezet de facto végezni fogja. [1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjának felsorolásából legalább egy, konkrétan megnevezve.]

3. A szervezet politikai tevékenységet nem folytathat.

4. Két sarkallatos pont (ezt célszerű szó szerint):

Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

5. Közhasznúsági jelentés elfogadásának módja, közzétételi helye [csak a legfőbb szerv fogadhatja el, és a törvényt nem írhatod felül a közzétételi idővel kapcsolatosan. A tárgyévet követő 180. napig EL KELL FOGADNI a KHJ-t!]

6. A személyt érintő határozatokat IGAZOLHATÓ módon kell az érintettel közölni. (Ezt is kell tartalmaznia az alapszabálynak.)

Kb. ezekre kell figyelni az alapszabály módosításánál.

Emellett illik tisztában lenni az alábbi dolgokkal:

A szervezetnek rendelkeznie kell:

- Határozatok könyvével, melyből az elnökség és a közgyűlés határozatai folyószámos iktatásban szerepelnek. (Ebből is több változat, hatályos és hatályát vesztett határozatok...)

- Iratkezelési rend

- Számviteli politika (ez törvényi erőnél fogva kötelező!) és a költségvetési rend szabályai

- A szolgáltatások és tevékenységek nyilvánosságának irányelvei

- Leltározási rend

- Pénzkezelési szabályzat

A számviteli dokumentációk elég fontosak. Fontos tudni, hogy a szervezet NEM vezethet pénztárkönyvet, legalább egyszeres, közhasznú tevékenységet elkülönítő és azt egyértelműen, analitikusan bemutató könyvelést kell, hogy vezessen. Nagyon-nagyon-nagyon sok szervezet esik abba a hibába, hogy NEM teljesíti ezeket a kritériumokat.

HAVI adóbevallást kell adni a 08-as nyomtatványon (ha nincs teljesítése, akkor az NY-en nyilatkozhat).

Éves bevallást kell adni a 01-es nyomtatványon az APEH felé.

Érdemes elektronikus bevallásra bejelenteni vagy a könyvelőt, vagy a képviselőt (attól függ, hogy ezt ki végzi).

Bankszámlát csak közös képviselettel nyithatnak, amúgy a szervezetet az egyik vezető tisztségviselő képviselheti.

Befektetési szabályzattal kell rendelkeznie - melyet az alapszabályban kell lefektetni - ha befektetési tevékenységet is végez a szervezet.

Felügyelőbizottságot kell felállítani, ha a szervezet éves bevételei a hatmillió forintot meghaladják. (Addig nem kötelező).

KÖTELEZŐ A KSH-hoz bejelentkezni a megalakulást követő 30. napon belül.

Érdemes egy szervezet minőségpolitikáját már az első pillanatban meghatározni.

Amennyiben foglalkoztat önkénteseket, akkor BE KELL jelentkezni az önkénteseket foglalkoztató szervezetek adatbázisába (amíg ezt NEM TESZI MEG, addig nem foglalkoztathat önkénteseket!)

Elöljáróban kb. ennyi a nagyon fontos.

Bármiben segítség kell, teljesen térítésmentesen állok a rendelkezésre. Akár egyedi, akár általános legyen a kérés. Ezzel foglalkozom, így bátran kérdezhetsz.

Az első válaszolónak is szívesen segítek rendbe tenni a dolgait, mert látom, hogy nem teljesen legitim a szervezet.

AMI NAGYON FONTOS: A közhasznú szervezet (és amúgy általában a társadalmi szervezetek) költség- és illetékmentesek, tehát a közhasznúsági fokozat elnyerés TELJESEN INGYENES.

Másik fontos: a társadalmi szervezeteknek SEMMI köze a cégbírósághoz, a társadalmi szervezeteket a megyei első fokú polgáriperes bíróság tartja nyilván a társadalmi szervezetek adatbázisában, felettes törvényességi felügyeletet a megyei ügyész lát el. Tehát a cégbíróságra semmit nem kell küldeni, és semmit nem jegyezhet be. A megyei bíróságra kell címezni mindent. A bírósági eljárás illetékmentes.

Ügyvéd igénybevétele nem szükséges - mondom ezt azért, mert sok megyében KÖTELEZŐ hiánypótlás van, még akkor is, ha az atyaúristen (vagy pl. a bíró) írta az alapszabályt. Tehát be kell nyújtani a módosított alapszabályt, és úgyis ki fogják javítani. Sok ügyvéd nem ért a közhasznú szervezetekhez, és igen félre tud tájékoztatni!

HASONLÓAN FONTOS: CSAK OLYAN KÖNYVELŐT BÍZZ MEG, AKI JÁRTAS KÖZHASZNÚ SZERVEZETEK KÖNYVVEZETÉSÉBEN ÉS NAPRAKÉSZ A TÖRVÉNYEIKBEN! Ugyanis NAGYON NAGY ökörségeket tudnak csinálni gazdasági könyvelők!

Tényleg várom a kérdéseket.

Hozzáteszem, hogy a valóban legitim formában működő szervezetek száma kb. annyi, mint a fehér holló. A civil szervezetek tipikusan a "garázsvállalkozások" szintjén vannak, és sok esetben NEM IS HAJLANDÓK még csak meghallgatni sem a tanácsokat. Mert "minek".

Ezért tartom fontosnak, hogy ha egy szervezet működik, akkor az már jól működjön!!! És ezért próbálok segíteni azoknak, akik valahol elakadnak.

Nem szégyen kérdezni, én is van amikor egy nap hatszor hívom az adóhivatalt és ötször a bíróságot. Mert ha nem tudok valamit, akkor arra nem kitalálom a választ, hanem MEGKERESEM a helyes és hatályos választ rá!

A leggyakoribb hibák a rossz közhasznúsági jelentés (tartalmában hiányos), a nem vezetett határozatok könyve, a jegyzőkönyvek abszolút hiánya, a csapnivaló könyvvezetés, átláthatatlan gazdálkodás.

Emellett sok esetben találkoztunk pl. önálló pénzügyi rendelkezés felett (tehát bankszámla felett EGYEDÜLI rendelkező volt az elnök) - ez törvényi erőnél fogva illegitim, a szervezet ezt MÉG HA AKARJA SEM teheti meg.

Szóval sok-sok dolgot helyre kell tenni, de reménykedem abban, hogy egyre inkább nyitott a civil társadalom a JÓ működés felé hajlani.

Tényleg bátran kérdezz, kérj segítséget. Neked nem kerül semmibe, és éves fejfájástól mentheted meg magad!

Az első válaszban szerepel még egy "közjegyzői hitelesítés". Nem igazán értem, hogy ez mit takarhat, leginkább az aláírási címpéldányra gondolnék, de ez sem KELL.

Tény, hogy van olyan pályázat, amelyik elvárja, de a legtöbb pályáztató befogadja és elfogadja a banki aláírási karton banki felülhitelesített másolatát - ez pedig ingyen van. Még az EU-s projektek sem kérik a közjegyzői aláírási címpéldányt (de van olyan pályázat, amelyik kéri, tehát ezt nem lehet állítani, hogy NEM KELL. Amúgy egy címpéldány 1500 Ft körüli összeg).

Ami még kell a bíróságra:

Az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt példánya (1 db + 1 db ha postán adod be).

Az alapító okiratot módosító és a közhasznú fokozat bejegyzését kérő közgyűlés jegyzőkönyvének egy eredeti példánya + 1 db ha postán adod be).

A társadalmi szervezet adataiban történő változást bejelentő kérelem 1 eredeti példánya (+ 1 db ha postán adod fel).

A törvény által elvárt nyilatkozatok a vezető tisztségviselőktől (a tisztséget elfogadó nyilatkozat és az összeférhetetlenségi nyilatkozat).

Ha nem volt még a székhely használatát engedő nyilatkozat a székhelyül használt ingatlan tulajdonosá(ai)tól.

A fenti kédéssel kapcsolatban lenne egyetlen, általam fellelt válasz nélkül maradt kérdésem, a válaszolóhoz.

Miért éri meg egy nonprofit szervezetet közhasznúvá tenni?

Valahogy nem találom erre a kérdésre a választ a neten. Vagy csak nem jó szavakkal keresem.

Köszönöm előre is.

A közhasznú szervezet az új civil törvénnyel egész más státuszt kapott, mint amely eddig volt a "közhasznúság" feltétele.

Az új civil rendszerben a közhasznúság prioritálni fogja a forráselosztást, rengeteg olyan pályázati forrás lesz, amelyre a közhasznú szervezetek jogosultak lesznek, azonban a nem közhasznú szervezetek nem.

Emellett számos egyéb helyzetben (sport, kultúra) szempont lehet a közhasznúság, különböző szervezeti tagságokhoz (pl. regisztrált előadó-művészeti szervezet).