Mit jelent pontosan hogyha valaki szabadúszó?

A legfontosabbakat előttem is. Szabadúszó az, aki nem egy állandó munkahelyen beosztottként dolgozik, elkötelezve annak a főnöknek/megbízónak, hanem mindenkitől független, mindig annak dolgozik, akinek éppen tud/akar, vagyis pozitívan értelmezve a dolgot szabadon úszik az árral, a legkedvezőbb lehetőségeket keresve.

A gyakorlatban ez leginkább azt jelenti, hogy egyik napról a másikra él és folyamatosan küzd és keményen dolgozik az ember érte, hogy megélhetési forrást találjon magának. Sokan ezért gúnyosan azt szokták mondani, hogy ez nem szabadúszás, hanem inkább fulldoklás. Ironikus, hogy állítólag a rendőrségnél a vizihullát hívják szabadúszónak.

Ha főállásban dolgozol valahol, akkor van egy munkáltatód és főnököd, aki megmondja, hogy mit kell csinálni, van egy többé-kevésbé fix munkaidőd, hogy mikor dolgozol, általában kikötik, hogy nem dolgozhatsz másnak, de konkurenseknek semmi esetre sem, mindig rendelkezésre kell állnod, tulajdonképpen leegyszerűsítve a fizetésedért azé a cégé vagy. Viszont cserébe a fizetséed biztosítja a megélhetésed, jobb esetben adnak céges felszerelést, javíttatják az eszközeid, ha elromlik, fizetik az utazásod, jobb helyen még céges kocsi is van, fizetett szabadságra és betegállományra tudsz menni, a fizetésedből nyugdíj járulékokat fizetnek, stb. Kis túlzással munkaviszonyban fotósként dolgozni majdnem ugyanolyan, mint bármilyne más munkakörben dolgozni, mondjuk szakácsként, vagy titkárnőként, csak fotózol munkaidőben. A beosztotti munkánál sajnos sokszor előfordul, hogy az ember egy kicsit kényelmesebb, esetenkén nemtörődöm módon áll dolgokhoz, nem teszi magát annyira oda, csak azt csinálja, amit muszáj, vagy amit mondanak, ha nem mondják, hogy csinálni kell, akkor nem csinálja, ha nem tart egy utasítást helyesnek, akkor sem szól, hanem inkább megcsinálja rosszul, csak mert azt mondták, stb. Egy nagyobb cégnél sokszor belefér, sőt a rossz szervezés miatt nem is nagyon működik máshogy (például mert a főnök nem nyitott a beosztott önálló ötleteire, nem tűr ellentmondást, engedelmességet vár).

Ha szabadúszó vagy, akkor saját magad munkáltatója vagy, elvben te döntöd el, hogy mikor mit csinálsz. Szokás azt mondani, hogy a magad ura vagy és nincs főnököd, de valójában ilyenkor sokkal több főnököd van, mert mindenki, akitől pénzt kapsz 1-1 munkáért, az ugyanúgy dirigál neked a tőle kapott munkával kapcsolatban, mintha csak egy főnököd lenne. Nincsenek a munkaviszonyból adódó általános megkötések, hogy kinek dolgozhatsz. Annak dolgozol, akivel meg tudsz állapodni. Legfeljebb egy-egy megbízásra kötik ki, hogy azzal az anyaggal mit csinálhatsz és mit nem, de a következőt már annak adod el, akinek tudod/akarod. Fix és állandó bevételed általában nincs, csak munkánként, vagy éppenséggel képenként szerződsz a megbízókkal, senki nem ad felszerelést, ha bármid elromlik, azt te javíttatod, nincs szabadság, nincs betegállomány, adókat és járulékokat magad után fizeted. A szabadúszó fotós munka helyzete leginkább a villanyszerelő, fodrász és egyéb kisiparoshoz hasonlít. Szabadúszóként nem engedheted meg magadnak, hogy elkényelmesedj, arra várj, hogy megmondják, hogy mit kell csinálni, vagy mit hogyan, nem teheted meg, hogy valamit rosszul csinálj meg, mert az eredményért fizetnek, ha nem dolgozol, nincs eredmény, akkor nem lesz bevételed sem.

Pár hasznos olvasnivaló szabadúszás témában:

[link]

A munkaviszony és a szabadúszás furcsa keveréke, ha egy lényegében szabadúszást végző (vagyis sok féle kisebb, egyedi megbízásból bevételt termelő) kisvállalkozásnál vagy állandó munkaidejű alkalmazott, mert akkor helyetted a szabadúszást, a munkák egyenkénti felhajtását és a sok kis megbízásból a megélhetés előteremtését a munkáltatód végzi, de ennek alapja a te munkád (is). Te alkalmazottként azt csinálod, amit neked mondanak, de mivel a cég pici, így a munkád minősége és a hozzáállásod közvetlen hatással van a cég bevételére, működőképességére. Tehát neked is érdemesebb a cég érdekeivel összhangban szabadúszóként gondolkodni és viselkedni, mert a megfelelő munkád nélkül nem tudja magát eltartani a cég és így következésképp téged sem. Egy ilyen kisvállalkozás működésébe nem fér bele az alkalmazott hanyagsága, kényelmessége, lustasága, a konstruktivitás és a proaktivitás hiánya, mert egy nagyobb céggel ellentétben nincs akkora mozgástér, ami kompenzálja.

Az túlzás, hogy Magyarországon minden fotós szabadúszó, mert egy csomó helyen vannak főállású, alkalmazotti státuszú fotósok is, de az tény, hogy a szakma nagy része inkább szabadúszó jelleggel dolgozik és egyébként is nagy divat Magyarországon az alkalmazottakat kényszervállalkozásba kiszervezni, hogy inkább vállalkozóként számlázzon a dolgozó, minthogy főállásban bejelentve a cégnek legyenek vele komoly adó és adminisztratív terhei.

Azt is írták már, hogy a szabadúszás csak egy köznyelvi formula. Jogi értelemben a vállalkozás szinonímája a munkaviszony ellenpólusaként. Ahhoz, hogy Magyarországon BÁRMILYEN bevételed lehessen legálisan, vagy bejelentett munkaviszonyban kell állnod azzal, akitől a fizetést kapod, vagy nyugtát/számlát kell kiállítanod, ehhez pedig számlaképesnek kell lenned (sőt nemrég óta a fotós tevékenységeknél is csak NAV-hoz bekötött online pénztárgéppel adhatsz nyugtát). A számlázáshoz vagy egyszemélyes, vagy társas vállalkozást, céget kell indítanod. Ahhoz, hogy a vállalkozásod számlázhass, a megfelelő tevékenységi kört fel kell venni a vállalkozás tevékenységei közé és mivel a fotózás végzettséghez kötött tevékenység, ezért a vállalkozásban valakinek rendelkeznie kell OKJ, vagy azt kiváltó államilag elfogadott iskolai végzettséggel.

Elvben van egy alanyi adószámos lehetőség, amivel leginkább művészek tudnak élni, de hogy ez pontosan hogy működik és mik a lehetőségei, feltételei (például, hogy itt is kell-e végzettség), arról eddig még minden könyvelőtől mást hallottam, úgyhogy keress egyet és konzultálj vele, hogy mi az ő véleménye.

Ami a szerződést illeti, sajnos nagyon sokan hanyagolják és felületesen kezelik, pedig szerződést minden megállapodásról fontos írni - még azelőtt, hogy elkezdenéd a munkát - mert különben vitás helyzetben sokkal nehezebb érvényesíteni az érdekeidet és tisztázni, hogy kinek van igaza. A szerződések más jellegűek, de munkaviszony, rendszeres, vagy egyszeri megbízás, vagy bármlyen felhasználás engedélyezés, kölcsönadás, vagy adás-vétel esetén fontos a szerződés. Inkább legyen szerődés és ne legyen szükség, minthogy ne legyen szerződés, amikor kéne - és persze minden szerződést el kell olvasni és értelmezni kell, mielőtt aláírod, ha valamivel nem értesz egyet a szerződésben, akkor azt módosítani kell, még mielőtt aláírod, meg mielőtt még késő lenne.