Valószínű holnap már megkapom a vállalkozói igazolványomat. Fő állás mellett szeretnék majd vállalkozni. Most mik a következő lépések?

Az önkormányzathoz az iparűzési adóra kell bejelentkezni. Méghozzá ahhoz az önkormányzathoz, amelynek a területén tevékenységet végzel. (Tehát ha van egy a székhelytől eltérő telephelyed, akkor oda is.)

Erre nincs standard nyomtatvány, az önkormányzat adóosztályán kapsz egy "helyit".

A vállalkozói igazolvány igénylése "egyablakos". Azaz a vállalkozói igazolvány kiállítását megelőzően a kiállító hatóság feladata az adószámod valamint a statisztikai számod megigénylése. Emellett a társadalombiztosítási szervhez is bejelentenek.

A "pecsét-feeling" már nem működik :) Nem kötelező a bélyegzőhasználat [azonban anélkül "semmire" sem mész, mert a bürokrácia még a "pecsételnikell" korszakát éli.]

Bélyegzőt ma már bárki, bármilyen tartalommal készíthet, különösebb "joghatása" nincs - csak bizonyos esetekben és szerveknél [pl. közjegyző, címeres, szárazbélyegző stb.] Tehát a feleséged is nyugodtan készíttethet bélyegzőt.

Amit érdemes (és ha már "jogkövető" akarsz lenni, azaz használható bélyegzőt szeretnél) ráíratni:

Ha van az üzletnek fantázianeve, akkor azt

Az egyéni vállalkozó nevét

Székhelyét

Bankszámla számát

Adószámát

Egyéni vállalkozói ig. számát.

Ezek azok, amik pl. számlára kellenek, tehát ha ez rajta van a bélyegzőn, akkor a számlát abszolút használható a pecsét.

Az, hogy "milyen fajta" számlatömb szükséges, az nem attól függ, hogy milyen a vállalkozásod. Te bármilyen számlatömböt használhatsz.

Attól függ persze sok minden, hogy milyen forgalmad lesz, ha sűrűn kell sok kp-s, de csak egy tételes, egy ÁFA-s számlát adni, akkor javaslom a kis, A6-os fekvő méretű Egyszerűsített készpénzfizetési számlatömböt. Erre három tételt tudsz ráírni, és egy ÁFA-s. Ez mehet a kp-s fizetéshez.

Azonban érdemes egy A5-ös méretű, normál számlatömböt is venni. Erre mehetnek az átutalásos számlák és a több tételes, több ÁFA-s dolog. Szerintem ezzel a két számlatömbbel "elleszel".

Mindenképpen hárompéldányosat vegyél. Egy a vevőé, egy a könyvelőé egy pedig a tömbben marad.

Az általad befogadott számlák esetén pedig a székhelyed vagy a RÖGZÍTETT telephelyed címét kell szerepeltetni. (Teljes adatterjedelemben, tehát ha egy társasházban laksz, akkor emelet, ajtó is!)

Az, hogy hány százalékát kell visszaadóznod, sok dologtól fog függeni. Kérdés, hogy EVA-s vagy-e vagy normál bevalló, kérdés, hogy milyen forgalmad lesz és mennyi lesz a vállalkozói kivéted. Mivel másodállás, így a főállásod megfizeti utánad a tb, nyugdíjjárulékot, így neked már csak a kivét után az SZJA és a vállalkozást terhelő fix költségek lesznek.

De a költségeid még a könyvelő, a közüzemek (rezsi) és a "munka megszerzéséhez szükséges egyéb kiadások" (benzin, telefon stb.)

Ezt neked kell tudni, hogy "mennyit akarsz keresni", és mik a lehetőségeid. Mindenképp a könyvelőddel kell ezt átbeszélni, hogy mit hogyan.

Igen, önkormányzatnál helyi iparűzési adót kell majd fizetned. Tehát az önkormányzathoz be kell menned a bejelentkezési nyomtatványért.

Emellett - el is felejtettem -, ügyfélkapu-regisztrációra van szükséged, hogy a könyvelőd tudja küldeni a bevallásokat online. Ehhez az okmányirodában kell kérni az ügyfélkapud megnyitását (ha még nem lenne.)

[Bár hivatalosan a könyvelőnek kell állandó meghatalmazást adni, az ő ügyfélkapujára felvenni a te vállalkozásod, de ezt sok könyvelő nem teszi meg, mert aki bevallásra jogosult az bírságolható.

Ötmillió forintig választhatsz alanyi áfamentességet. Ez azt jelenti, hogy amíg az éves bevételed az ötmillió forintot nem éri el, addig - ha választottad - nem vagy áfaalany, azaz nem igényelhetsz vissza (nem vonhatsz le) és nem is számíthatsz fel ÁFA-t, a számláid ÁFA-mentesek lesznek, és az általad befogadott számlákat "bruttó" értéken könyveli a könyvelő.

Az pedig azért nem igaz, hogy "költségmentes" a vállalkozásod, hiszen pl. a könyvelődet azt fizetni kell minden hónapban. Az pl. egy fix költség. Akkor telefonszámla, ügyviteli költségek (számlatömb, nyomtatófesték, tollak stb.) is terhelik, erre is lehet számolni éves szinten kb. 50e Ft-ot (ha kicsi a vállalkozás), és akkor ezt fejeli meg a "szolgáltatásból eredő" költségeid: a gázolaj a gépekbe, a tisztítószerek, az alkalmazottak bére, üzemanyagköltségek stb.

Ezek közül a gázolaj kivételével mindent maximálisan le fog tudni írni a könyvelőd - persze figyeljen oda, hogy "egálba" legyen a dolog. Mert az gyanús, ha egy számlás munkád volt egy hónapban, viszont kiadásként elhasználtál 60 karton domestost. :) De a könyvelők az ilyenekre figyelnek.

Amit nem tudsz elszámolni: a telefonos feltöltőkártya illetve telefonkártyák. Ezeket ne is kérd számlára, felesleges. (Illetve ha mégis kéred az elszámolását, akkor az igen macerás, és nem jól jössz ki belőle.)

De az ilyen dolgokat a könyvelőd úgyis el fogja mondani. A lényeg: megfelelő kapcsolatot alakíts ki vele, és lehetőség szerint ne arra korlátozódjon a kommunikációtok, hogy havonta egyszer adsz neki számlát, ő meg adja a "fizetnivalókat."

Vállalkozói bankszámlát is szükséges nyitnod, erre javaslom pl. a CIB Bankot, nagyon előnyös konstrukcióik vannak. [De pl. Erste sem rossz.] A számlanyitással kapcsolatosan sincs semmilyen további teendőd, a bank jelenti az APEH felé. A vállalkozói bankszámládról fogod fizetni a szükséges fizetendőket, SZJA-t, járulékokat, stb.